A chilei „vetőmagőrök”: harc a hagyományos növényfajták megőrzéséért
Biodiverzitás és alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
A mozgalom tagjai, mint például Ana Yanez, rámutattak, hogy a változó környezet és a gazdák nagyobb hozamú fajtákra való áttérése miatt egyre kevesebb hagyományos növényfajta marad fenn. Ezeknek a fajtáknak az elvesztése nem csak a genetikai sokféleséget csökkenti, hanem a mezőgazdaság alkalmazkodóképességét is veszélyezteti az éghajlatváltozás kihívásaival szemben. Ricardo Pertuze, a Chilei Egyetem agronómusa hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás miatt olyan fajtákra lesz szükség, amelyek képesek ellenállni az extrém időjárási körülményeknek, és ezek a hagyományos fajták nyújthatják az alapot az új, ellenálló növények kifejlesztéséhez.
A gasztronómia szerepe
A mozgalom hatása nem áll meg a mezőgazdaságban, hanem a gasztronómiai világban is érezhető. Pablo Caceres, a Millahue-völgyben működő pincészet és étterem séfje maga is vetőmagőr. Elmondása szerint az általa termesztett paradicsomfajták száma idén 26-ra nőtt, és már több mint 200 különböző fajtát tartanak számon. Ez óriási előrelépés a piacokon általában elérhető legfeljebb öt paradicsomfajtához képest.
A genetikai sokféleség megőrzése nem csupán a kulináris változatosságot gazdagítja, hanem új lehetőségeket is teremt a helyi konyhák számára, miközben hozzájárul a tradicionális tudás és gyakorlatok fenntartásához.
Hagyományos tudás mentése
Delfin Toro, a mozgalom egyik tagja, szerint nem csak a vetőmagok megőrzése a céljuk, hanem őseik tudásának továbbadása is. „Őseink magjait és tudását mentjük meg: hogyan arattak, hogyan vetettek, a hold dinamikáját, hogy mikor kell ültetni és mikor kell betakarítani” – magyarázta. Ez a tudás a modern technológiával kombinálva segíthet fenntartható mezőgazdasági rendszereket kialakítani.
Globális mozgalom
A chilei „vetőmagőrök” tevékenysége nem egyedülálló. Hasonló kezdeményezések világszerte léteznek: Indiában, Kínában, Afrika Szaharától délre fekvő országaiban és a volt Szovjetunió területein is folynak hasonló programok. Wilson Hugo, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tisztviselője szerint ezek a mozgalmak kulcsszerepet játszanak a genetikai sokféleség megőrzésében, de több támogatásra van szükségük.
A jövő záloga
A chilei „vetőmagőrök” munkája fontos emlékeztető arra, hogy a fenntartható jövő érdekében nem csak a modern technológiára, hanem a hagyományos tudásra és sokféleségre is szükség van. A genetikai örökség megőrzése hozzájárulhat ahhoz, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlati kihívásokhoz, miközben gazdagabb, változatosabb gasztronómiai élményeket kínál. Ez a munka nem csupán Chile, hanem az egész világ élelmezésének fenntarthatóságát szolgálja.
Kapcsolódó cikkeink
A Nestlé új kutatás-fejlesztési központot avat Chilében
Új kutatás-fejlesztési központot nyitott a Nestlé a chilei Santiagóban abban…
Tovább olvasom >Egyre népszerűbb a chilei dió a hazai piacon
Az időjárás idén az ország egész területén kedvezőtlenül hatott a…
Tovább olvasom >Csaknem kétszáz kiállító a 26. Budapest Borfesztiválon
Mintegy 200 hazai és külföldi kiállító több ezer borával és…
Tovább olvasom >További cikkeink
Gyümölcslékoncentrátum-gyártót vásárolt az Eckes-Granini Németországban
Európa egyik vezető gyümölcslégyártója, az Eckes-Granini megvásárolta Németországban a gyümölcsital-koncentrátumok…
Tovább olvasom >Megjelent a Trade magazin 2024/12-2025/1. száma
A digitális verzió ezúttal is bővített formában, 192 oldalon jelent meg. Alább, a levél alján…
Tovább olvasom >Visszafogott év után erős az ünnepi szezon
Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az…
Tovább olvasom >