A borász szerint nem elég jó bort készíteni – élményt is kell adni

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 06. 06. 11:34

A borász szakma sokáig a szenvedélyről, a hagyományról és a kézműves értékekről szólt – ma viszont egyre inkább a túlélés, a kreativitás és a piacra szabott gondolkodás határozza meg. A hazai borfogyasztás évről évre csökken, a fiatal generációk szokásai átalakulnak, a gazdasági környezet pedig egyre nehezebbé teszi a kis családi borászatok életét. Miklós Csaba móri borász az Agrárszektornak adott interjúban őszintén beszél a borászlét kihívásairól – és a túlélés lehetséges kulcsairól.

Élmény nélkül nem megy

„Ma már nem elég jó bort készíteni – élményt kell adni” – fogalmazott Miklós Csaba, aki saját pincészetével ezt napi gyakorlat szintjén is megvalósítja. A bor mellé túrákat, vendéglátást, oktatást, állatsimogatót kínálnak, és hétvégente akár 80 vendéget is fogadnak. A cél: kilépni a puszta terméklogikából, és a bort élménykategóriává tenni.

Fogyasztói trendek: csökkenő borfogyasztás, változó ízlés

1999-ben még 34 liter volt az egy főre eső éves borfogyasztás Magyarországon, mára ez 18 liter alá csökkent. A fiatalabb generációk alkoholfogyasztása átalakult: elterjedt a fröccs, sokan teljesen elfordultak a bortól, a zéró tolerancia és a média hatása sem kedvez a kulturált borfogyasztásnak. A jelenlegi trendek szerint a könnyen iható, illatos, gyümölcsös fehérborokat keresik leginkább a vásárlók – a móri pincészetnél a Rajnai rizling és az Ezerjó viszi a prímet.

Borászat bővítés? Csak integrációval

Miklós Csaba jelenleg öt különböző dűlőn, összesen nyolc hektáron gazdálkodik. A szortiment változatos: Ezerjó, Rajnai rizling, Chardonnay, leányka, királyleányka, Sauvignon Blanc, Zöldveltelini és kevés kékfrankos is szerepel a kínálatban. Új telepítéseket azonban a gazdasági helyzet miatt nem terveznek – ha bővülés lesz, azt szőlőfelvásárlással oldanák meg.

Túlélés vidéken: közösség, összefogás, hitelesség

A borászat jövője ma már nemcsak szakmai, hanem társadalmi kérdés is. A helyi közösségek megtartása, a vidéki munkahelyek fenntartása és a borászatok közötti együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a kis szereplők is versenyben maradjanak. Csaba szerint a vendégek nem elsősorban a bor miatt térnek vissza, hanem a közvetlenség és az élmény miatt. „Kell, hogy hitelesek legyünk. Kell, hogy szeressenek hozzánk jönni. És kell, hogy a bor élmény legyen.”

Gazdasági kihívások: növekvő rezsi, elhalasztott beruházások

A kis borászatokat különösen érzékenyen érinti a gazdasági környezet változása: a magas energiaköltségek, a beruházások visszaesése és a bizonytalan jövőkép mind visszafogják a fejlődési lehetőségeket. A fejlődéshez sok esetben már nem elég a jó ötlet és a szorgalom – elengedhetetlen a pályázati források, kedvező hitelkonstrukciók és szakmai együttműködések kihasználása.

A bor jövője: termékből élmény

A jövő a komplex vendégélményé: terasz, konyha, rendezvénytér, családbarát szolgáltatások – ezek nélkül ma már nehéz megtartani a vendégeket. De ahogy Miklós Csaba is hangsúlyozza: a legfontosabb továbbra is az emberi tényező. A borászat ma már nemcsak szakma, hanem identitás – és aki hitelesen képviseli, az talpon maradhat.