A beporzók megóvása közös kötelességünk

(Fotó: Pixabay)

A tárcavezető hangsúlyozta, a természet az egyik legnagyobb kincsünk, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy fenntartható és biztonságos környezetben élhessünk. Nagy István kiemelte, az Európai Unióban mintegy 17 millió méhkaptár van, és 600 ezer méhész dolgozik. Összehasonlításul: Magyarországon 1,2 millió méhcsaládot tartanak a gazdák és 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. Ez a szám nálunk a legmagasabb a világon.

Az Agrárminisztérium nagyra becsüli a magyar méhészek munkáját

Nagyon jól tudjuk, hogy bár az agrárium legkisebb ágazatáról van szó, hiszen alig egy százalékát teszi ki az a gazdasági eredmény, amely a méheknek köszönhető, a közvetett haszonra tekintve viszont azt látjuk, hogy az egész mezőgazdaság, a teljes élelmiszeripar és mindannyiunk jövője a méhek tevékenységén múlik. Az elmúlt 50 évben megháromszorozódott azon termések, élelmiszerek mennyisége, amelyek méhes beporzást igényelnek. A miniszter kitért arra is, hogy ha a méhek nem végeznék el a beporzást, akkor pillanatok alatt minden hatodik élelmiszer eltűnne a boltok polcairól. Szinte észre sem vesszük őket, láthatatlanul tevékenykednek, de a munkájuk nélkülözhetetlen – fejtette ki.

Nagy István a beszédében kiemelte, ha van a természetnek csodája, akkor az a mézben sűrűsödik össze

Az agrártárca éppen ezért ehhez igazította a támogatásokat is: 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a hazai forrásokkal együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül, továbbá a méhek után is igényelhető állatjóléti támogatás. A miniszter szerint minderre azért van szükség, mert ha méhészetről beszélünk, természetes módon a mézre gondolunk, de ahhoz, hogy művelőinek megfelelő megélhetést nyújtson, át kell alakítani az ágazat bevételi szerkezetét. A jövőben így nem csupán a méztermelést kell figyelembe venni, hanem a beporzásban végzett tevékenységet is. A kiszámítható jövő érdekében biztonságban kell tudni a méhcsaládokat és a méhészeket egyaránt – húzta alá a tárcavezető.

AM