A beporzó rovarok fontosságára hívják föl a figyelmet Szegeden
Egy fűtőmű falát díszítő virágos rétet ábrázoló, ötszáz négyzetméteres falfestménnyel hívják föl a figyelmet a beporzó rovarok fontosságára a figyelmet Szegeden, a Mondolo Egyesület és a Szegedi Távfűtő Kft. Városmetamorfózis elnevezésű kezdeményezésének részeként méhlegelőket és méhecskehoteleket is kialakítottak a városban.
Dobai Tibor, a Mondolo Egyesület társalapítója a programot bemutató keddi sajtótájékoztatón azt mondta, kezdeményezésük elsődleges célja a szemléletformálás és ismeretterjesztés. Olyan megoldási mintákat mutatnak be, melyekkel városi környezetben is növelhető a biológiai sokféleség.
Szegeden tíz helyszínen alakítottak ki vadvirágos méhlegelőket. Ezek fajösszetételét úgy alakították ki, hogy egész évben nektárt és virágport biztosítsanak a beporzást végző rovarfajoknak. Öt helyen méhecskehotel épült, amely búvó- és peterakóhelyül szolgál a magányos méhfajok egyedeinek, melyek régebben a nádtetőkben, vályogfalakban telepedtek meg, természetes környezetben pedig a laza partfalakat választják.
A szakember elmondta, minden helyszínen tájékoztatótáblákat helyeztek ki, melyeken QR-kódok segítségével további oktatási anyagok érhetők el. A kezdeményezés támogatójának, a Syngenta Kft.-nek köszönhetően vadvirágmagokat osztottak a szegedieknek, így mindenki saját otthonában egy cserépben, virágládában vagy kertje egy szegletében is kialakíthat méhlegelőt.
Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program, amely a Beporzó hadművelet nevet kapta, a környezeti nevelést és a street artot összekapcsoló Városmetamorfózis kezdeményezés negyedik eleme. Ennek keretében két helybéli művész – Vinkó Leó és Marton Ákos – a 70-es, 80-as években épült fűtőművek több száz négyzetméteres felületeire készített egy-egy környezetvédelmi kérdéshez kapcsolódó valósághű falfestményt.
Pecze Rozália, a Sygenta fenntarthatóságért felelős regionális vezetője kifejtette, a vállalkozás több mint egy évtizede indult programjában Magyarországon 40 ezer hektáron, világszerte pedig mintegy 10 millió hektáron alakítottak ki termelőkkel és üzemekkel együttműködve elsősorban mezőgazdasági táblák szegélyeiben vagy nehezen művelhető területeken méhlegelőket. A szegélyek nemcsak élő- és táplálkozóhelyet biztosítanak a beporzó rovaroknak és más állatfajoknak, hanem csökkentik a talajeróziót, és segítik a csapadék beszivárgását is a talajba. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
71 százalékkal nőtt a friss tojás importja
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és…
Tovább olvasom >Összefogással nemzetünk egységéért – Búzaszentelő Ünnepséggel indult el az idei Magyarok Kenyere Program
A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel, közel 400 kárpát-medencei gazdálkodó részvételével nyitotta…
Tovább olvasom >A haltermelésben is szükség lehet vendégmunkásokra a hazai munkaerő hiánya miatt
A halászati ágazatban évek óta megfigyelhető kihívások ellenére 2024 ígéretes…
Tovább olvasom >További cikkeink
A SZÉP-kártya negyedéves eredményei igazolják a vállalkozók javaslatát
A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve…
Tovább olvasom >Haltermelés Magyarországon: a szakma növekvő munkaerőhiánnyal küzd
Az alacsony takarmányárak és a jó vízszintek ellenére a magyar…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligencia a borászatban: az új technológia megváltoztatja a borkészítés módját
A mesterséges intelligencia forradalmasítja az amerikai borászatot, lehetővé téve a…
Tovább olvasom >