A beporzó rovarok fontosságára hívják föl a figyelmet Szegeden
Egy fűtőmű falát díszítő virágos rétet ábrázoló, ötszáz négyzetméteres falfestménnyel hívják föl a figyelmet a beporzó rovarok fontosságára a figyelmet Szegeden, a Mondolo Egyesület és a Szegedi Távfűtő Kft. Városmetamorfózis elnevezésű kezdeményezésének részeként méhlegelőket és méhecskehoteleket is kialakítottak a városban.
Dobai Tibor, a Mondolo Egyesület társalapítója a programot bemutató keddi sajtótájékoztatón azt mondta, kezdeményezésük elsődleges célja a szemléletformálás és ismeretterjesztés. Olyan megoldási mintákat mutatnak be, melyekkel városi környezetben is növelhető a biológiai sokféleség.
Szegeden tíz helyszínen alakítottak ki vadvirágos méhlegelőket. Ezek fajösszetételét úgy alakították ki, hogy egész évben nektárt és virágport biztosítsanak a beporzást végző rovarfajoknak. Öt helyen méhecskehotel épült, amely búvó- és peterakóhelyül szolgál a magányos méhfajok egyedeinek, melyek régebben a nádtetőkben, vályogfalakban telepedtek meg, természetes környezetben pedig a laza partfalakat választják.
A szakember elmondta, minden helyszínen tájékoztatótáblákat helyeztek ki, melyeken QR-kódok segítségével további oktatási anyagok érhetők el. A kezdeményezés támogatójának, a Syngenta Kft.-nek köszönhetően vadvirágmagokat osztottak a szegedieknek, így mindenki saját otthonában egy cserépben, virágládában vagy kertje egy szegletében is kialakíthat méhlegelőt.
Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program, amely a Beporzó hadművelet nevet kapta, a környezeti nevelést és a street artot összekapcsoló Városmetamorfózis kezdeményezés negyedik eleme. Ennek keretében két helybéli művész – Vinkó Leó és Marton Ákos – a 70-es, 80-as években épült fűtőművek több száz négyzetméteres felületeire készített egy-egy környezetvédelmi kérdéshez kapcsolódó valósághű falfestményt.
Pecze Rozália, a Sygenta fenntarthatóságért felelős regionális vezetője kifejtette, a vállalkozás több mint egy évtizede indult programjában Magyarországon 40 ezer hektáron, világszerte pedig mintegy 10 millió hektáron alakítottak ki termelőkkel és üzemekkel együttműködve elsősorban mezőgazdasági táblák szegélyeiben vagy nehezen művelhető területeken méhlegelőket. A szegélyek nemcsak élő- és táplálkozóhelyet biztosítanak a beporzó rovaroknak és más állatfajoknak, hanem csökkentik a talajeróziót, és segítik a csapadék beszivárgását is a talajba. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Tájékoztatót adott ki az ENAR adatok támogatáspolitikai felhasználásról az Agrárminisztérium
Az uniós forrásból finanszírozott állatalapú támogatások esetében elvárás az állatok…
Tovább olvasom >Egyhangú támogatást kapott a 2027 utáni gazdaközpontú agrárpolitika
Az EU-tagállamok agrárminiszterei tanácsi következtetéseket fogadtak el a 2027 utáni…
Tovább olvasom >Lassú, de folyamatos növekedés jellemzi a napraforgó termelői árát
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal…
Tovább olvasom >További cikkeink
A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >K&H: ajándékot, de mit és melyik boltból?
A karácsonyi ajándékozás során a fiatalok körében a ruhák vannak…
Tovább olvasom >Gyümölcslékoncentrátum-gyártót vásárolt az Eckes-Granini Németországban
Európa egyik vezető gyümölcslégyártója, az Eckes-Granini megvásárolta Németországban a gyümölcsital-koncentrátumok…
Tovább olvasom >