A belső kereslet élénkülése emelte az importot
A belső kereslet élénkülésével magyarázták a szeptemberi, az egy évvel korábbihoz képest 8,2 százalékkal több, 7,386 milliárd eurós importot az MTI által megkérdezett szakértők, akik a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn megjelent szeptemberi külkereskedelmi adataira reagáltak.
Balatoni András, az ING vezető elemzője és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzője egyaránt a lakossági fogyasztás növekedésével együtt járó jelenségnek tartja az import gyors növekedését, miután a fogyasztási cikkek behozatala generálja azt.
Eddig az olcsó olajár kompenzálta a fogyasztási cikkek importjának a növekedéséből adódó külkereskedelmi egyenleg romlást, ezért lehetet olyan magas – 814 millió euró – a kereskedelmi többlet. A 12 havi gördülő átlag többlete 7,6 milliárd eurót tesz ki, az egész éves várakozás 7,5 milliárd euró – magyarázta Balatoni András.
Ürmössy Gergely elmondta: az év hátralévő részét a fogyasztásicikk-behozatal miatt importtöbblet jellemezi majd, sőt a jövő évet is.
Az elemző megjegyezte, hogy ha a jövőben a külkereskedelmi többlet nem növekszik – vagy éppen stagnál – az arra utal majd, hogy egészségesebb szerkezetű lett a magyar gazdaság, mivel kevésbé függ a növekedése az importtól.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott véleményében kifejti: az év hátralevő részében az alacsony olajárak miatt tovább javulhat a külkereskedelmi egyenleg, így a többlet elérheti a 7,9 milliárd eurót a tavalyi 6,274 milliárd után. A kivitelre ugyan kockázatot jelenthet a kínai és más feltörekvő gazdaságok lassulása, ezt azonban ellensúlyozhatja a számunkra lényegesebb európai gazdaságok némi élénkülése.
A Volkswagen károsanyag-kibocsátási botránya szintén kockázatot jelenthet, de az európai autóeladások növekedése folytatódhat, így ebből más autógyárak profitálhatnak, amelyeknek a hazai beszállítók szintén partnerei – vélte Suppan Gergely. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Április második felére a magyar szamóca versenyképes áron fut az importtal
Március közepén jelentős különbségek voltak a magyarországi és a görög…
Tovább olvasom >Pesszimistább a GKI a kormánynál növekedés, infláció és államháztartási hiány tekintetében
A GKI nem változtatott a 2024-re 2-2,5%-os növekedést váró prognózisán. Inflációs…
Tovább olvasom >A zöldátálláshoz egyes nyersanyagokból bizonyos mértékig fedezhető a szükséglet Magyarországon
Magyarországon találhatók olyan nyersanyagok, amelyekből a zöldátálláshoz bizonyos mértékig fedezhető…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az euróövezeti infláció 2,4 százalék volt március után áprilisban is
Az elemzői várakozásokkal összhangban március után áprilisban is 2,4 százalék…
Tovább olvasom >Suppan Gergely: egyértelműen véget ért a recesszió Magyarországon
Egyértelműen véget ért a recesszió Magyarországon, mostantól csak a növekedés…
Tovább olvasom >K&H: jól látszik az inflációs anomália, mást érzékelnek a vásárlók
Hiába fékezett nagyot az infláció, a K&H biztos jövő felmérésének…
Tovább olvasom >