96 milliárd forint fölött a 2015-ös teljes sajtópiaci bevétel

A nyomtatott médiumok még mindig óriási hatással vannak a fogyasztókra, véleményvezérekre és az egész társadalomra. A sajtópiac 32,234 milliárd forint reklámbevételt és 57,952 milliárd forint lapeladásból származó bevételt ért el 2015-ben. A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 6,27 milliárd Ft online hirdetési árbevételt realizáltak.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) 2012-től teszi közzé a sajtópiaci reklámköltés becsült adatait. Az MLE felmérésének célja a nyomtatott sajtóban, a reklámból befolyt, tényleges árbevételek számszerűsítése, mivel ezekről az adatokról korábban csak becslések láttak napvilágot.

A 2015. évi reklámtortát 2016. március 2-án mutatták be a szakmai szervezetek által rendezett sajtótájékoztatón, amelyen Kovács Tibor, az MLE elnöke ismertette a sajtóra vonatkozó eredményeket. Az MLE összesítése alapján 2015-ben a „net-net” (ügynökségi és egyéb kedvezményekkel csökkentett) nyomtatott reklámpiac bevétele 32,234 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 57,952 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2015-ben meghaladta a 96 milliárd forintot.

A TOP 5 szegmens részaránya a teljes bevételből 90%, ezen belül napilapok 36,1%, női lapok 19,5%, az ingyenes hetilapok és hirdetési újságok 16,2%, a gazdasági és közéleti magazinok 9,3%, B2B lapok 8,9 %-os arányt képviselnek.

“A reklám- és terjesztési bevételek közösen egyértelműen mutatják a sajtópiac súlyát, a gazdaságban betöltött szerepét, ezt az adatot erősítik meg az olvasottság kutatás (NOK) számai is, eszerint a magyar lakosság 80%-a, 6 746 000 lapolvasó olvas nyomtatott terméket. A legfrisseb Matesz terjesztési adatok számos lap esetében stagnálást, illetve néhány esetben emelkedést mutatnak az eladott példányszámok tekintetében. A stabil terjesztési bevételeknek köszönhetően, a két „láb”, a lapeladás és a hirdetés megléte – a médiapiacon egyedülálló módon – kiegyensúlyozottságot ad a print világában.

Kutatások azt is alátámasztják, hogy a nyomtatott sajtó képes elsősorban a hallgatóság osztatlan figyelmét egy bizalommal teli környezetben megragadni, és olyan felületet és kontextust biztosítani, ahol a hirdetéseket az olvasók valóban szeretik és élvezik, és azok ténylegesen befolyásolják gondolkodásukat és cselekedeteiket. A reklámok éppúgy részei a teljes olvasási élménynek, mint a cikkek, ezért a napilapok és a magazinok a témába illő márkák hirdetéseinek ideális kontextust jelentenek és a kutatások szerint a print használata megnöveli a teljes kampány megtérülését. Ezáltal a hirdetési piacon speciális szerepet játszik a nyomtatott sajtó. A hagyományos, nyomtatott médiumok a hirdetők számára egyre komolyabb lehetőséget kínálnak, mivel a digitális megoldások pont azt teszik lehetővé, hogy más kommunikációs csatornák felé is fordulhassanak.

Az online tartalmak területén, a bevallást adó kiadóvállalatok összesen 6,27 milliárd forint online hirdetési árbevételt realizáltak, ez 12 %-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest, és az összeg jól mutatja, hogy a kiadók az online tartalomszolgáltatói piac hirdetési szeletéből is jelentős részt tudhatnak magukénak.
A reklámadónak köszönhetően, ahogyan ezt korábban megjósoltuk, 2015-ben fokozódott a hazai írott sajtó sérülékenysége, és a globális szereplőkkel szembeni versenyhátránya (pl. Google, Facebook), melyek továbbra is adómentesen tudják majd az országból kijuttatni a profitjukat. Várjuk a NAV összesített adatait és lépéseit arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi jogsegély segítségével hogyan oldja fel ezt a versenytorzító állapotot. Várakozásunk szerint a 2016-os olimpiai év és a foci-EB a magyar gazdaságra, így a reklámiparra is pozitívan hat, és ennek köszönhetően bővülést várunk a piacon.” – mondta el Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke.