7,6 százalékkal nőtt tavaly az ipari termelés, az élelmiszeripar veszített a lendületéből

Az ipari termelés 7,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest 2014-ben, tavaly decemberben pedig 7,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – közölte első becslése alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tavaly decemberben a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt a termelés 2013 azonos hónapjához mérve.
Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelés 1,7 százalékkal csökkent.

Éves összehasonlításban a decemberi növekedés volt a legerősebb a tavalyi negyedik negyedévben az októberi 1,5, és a novemberi 5,6 százalékos növekedés után a kiigazítatlan adatok szerint. A novemberi adatot a korában közölt 5,8 százalékról módosította a KSH lefelé.
Havi összevetésben harmadszor csökkent az ipari termelés mutatója decemberben az augusztusi 5,8, és az októberi 2,9 százalékos visszaesés és a júliusi 1,3, a szeptemberi 2,9 és a novemberi 3,2 százalékos emelkedés után.

Elemzők szerint továbbra is kedvezőek az ipari termelés kilátásai. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, arra lehetett számítani, hogy havi összevetésben csökken az ipari termelés decemberben, amely az év végi autógyártás leállásának tudható be, az ágazat továbbra is jó szinten teljesít, a kilátások továbbra is kedvezőek. Az ipari konjunktúra ugyan lanyhult, de továbbra is jó szinten teljesít az ágazat, a különböző bizalmi indexek bár némileg csökkentek, de még mindig közel vannak a történelmi csúcsokhoz, ami azt jelzi, optimisták a vállalati vezetők, a rendelésállomány is szépen bővül.

Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette, hogy decemberben nem tudott igazán lendületet venni a hazai ipari termelés, ugyanakkor kedvezőek a jövőbeli kilátások. Hozzátette: az elmúlt mintegy fél évben a munkanaphatással kiigazított adatok szerint nem tudott igazán kimozdulni az ipar dinamikája a 3-5 százalékos tartományból, igaz, a december általában a nagyobb leállások hónapja, ami torzíthatta az adatot, így a február 12-én esedékes részletes adatok akár jelentősebben is árnyalhatják majd az összképet. Fazakas Péter emlékeztetett továbbá, hogy a harmadik negyedéves 3,2 százalékos GDP növekedésen belül az ipar hozzájárulása meglehetősen jelentős 1,1 százalék volt. A negyedik negyedévben az átlagos ipari növekedés mintegy felére mérséklődött az előző negyedévhez képest, részben ennek is tulajdonítható hogy a piac 2,7 százalékra csökkentette várakozásait a negyedik negyedéves GDP növekedési ütem.

Barczel Vivien, az Erste elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában szintén kiemelte: az elmúlt hónapokban az autóipari termelés ingadozása nagy hatást gyakorolt az ipari termelés egészére. Ugyanakkor az élelmiszeriparban látott ingadozások is valamelyest befolyásolták az ipar teljesítményét, az Oroszországba irányuló mezőgazdasági termékekre vonatkozó exporttilalom bevezetése óta az élelmiszeripar veszített a lendületéből – vélekedett. Hozzátette: miközben az év elejére nagyobb mértékű, jó néhány hónapban kétszámjegyű bővülés volt jellemző, addig év vége felé már lassulást mértek. (MTI)