Magazin: Már csak a neve ismerős hagyományos ételeinknek

Nyár elején írtunk a Taco Bell lánc waffle tacójáról, korszakalkotó újdonságként kezelve azt. Ha marketingszempontból nem is, de a gasztronómia oldaláról nézve ennél is nagyobb dobás a szakmában világszerte elismert New York-i pék, Dominique Ansel cronut nevű „hibrid” édessége; talán ki lehet találni, a croissant és a donut (azaz fánk) keverékéről van szó. A hihetetlenül nagy sikerű, croissanttésztából kerekre formált és olajban sütött termék azonban– a waffle tacóval ellentétben – jó esetben is csak utánzatként, esetleg más (de persze hasonló) néven juthat el a tömegekhez. Az eredetit ugyanis Ansel levédte, és olyan keveset készít belőle (feltehetően reklámokokból), hogy egy vásárló maximum hármat vehet belőle, és már szabályos feketepiaca alakult ki.

Inkább divatőrületnek tűnik, de legalább jogilag nem kisajátítható a tésztaburger. A brooklyni kaja-bolhapiacnak becézett Smorgasburg fesztiválon órákig álltak sorba a kíváncsiak Keizo Shimamoto ramen burgeréért, amely zsemléjének alapanyaga főtt tészta, kerek formába rakva és megpirítva. A japán séf nem védte le az ötletet (igaz, mit is védett volna le az ezer tészta országában, ahol májusban valaki már olajban sült lasagna-szendvicset is kínált vendégeinek); egy hét múlva már kész volt a philadelphiai válasz, a spagettiburger.