A nagykereskedelem a kiskereskedelemnél jobb helyzetben van

A cikk a Trade magazin 2023/10. lapszámában olvasható.

A felfutó infláció, az ellátási láncban tapasztalt tartós zavarok, az eszkalálódó energiaköltségek és a növekvő munkaerőköltségek mind hozzájárultak ahhoz, hogy az előző évhez képest 2022-ben világszerte lelassult a kis- és nagykereskedelem növekedése. A posztpandémiás kereslet, amely 2021-ben elsődleges hajtómotorja volt a kereslet újbóli fellendülésének, tavaly szintén számos gazdaságban alábbhagyott a vállalkozások és a fogyasztók előtt magasodó kihívásokkal való megküzdés közepette. Ennek eredményeképpen az év során a globális kis- és nagykereskedelem piaci értéke reál­értéken csak 1,5%-kal nőtt az előző évhez képest, szemben a 2021-es 8,2%-kal.

A nagykereskedelem ugyanakkor 2022 folyamán a kiskereskedelemhez képest erőteljesebb növekedést könyvelhetett el, mivel a gazdasági bizonytalanságok miatt a fogyasztók világszerte visszafogták a nem létfontosságú cikkekre fordított kiadásaikat, ami hatással volt a kiskereskedelmi eladásokra. A nagykereskedelem ehhez képest jobb helyzetben volt, hiszen a vállalkozások a változó fogyasztói igényekhez alkalmazkodva és a digitális fejlődésből tőkét kovácsolva a stabilabb ellátási láncokat helyezték előtérbe.

A nagykereskedelem relatív jobb helyzetének oka, hogy a vállalkozások a megváltozott körülmények között a stabilabb ellátási láncokat helyezték előtérbe

Dominál az USA és Kína

A globális kis- és nagykereskedelmi piacot továbbra is az USA és Kína uralja, amelyek 2022-ben együttesen a teljes globális termelés több mint 40%-át adták. Az iparág növekedése azonban még e két országban is lassú volt 2022 egésze folyamán. Az Egyesült Államokban az egekbe szökött infláció és a kamatemelések hatottak a gazdaság teljesítményére, valamint az üzleti és fogyasztói keresletre. Kínában pedig a szigorú zéró-COVID stratégia és a folyamatos ellátásilánc-zavarok gyakoroltak nyomást a kis- és nagykereskedőkre, ami az iparág gyengébb teljesítményéhez vezetett.

Lengyelország kiemelkedően teljesített

Az ágazat forgalmát tekintve vezető országok közül Lengyelország mutatta a legjobb teljesítményt tavaly, a kis- és nagykereskedelem növekedésében meghaladva az előző évi ütemet. Bár Lengyelországban az árak az év során megugrottak, a kiskereskedelmi szegmens a növekvő jövedelmek és a rendíthetetlen belföldi kereslet támogatásával erőteljes bővülést könyvelhetett el. Az élelmiszer-kiskereskedők azonban jobban teljesítettek, mint nem élelmiszer-kiskereskedő társaik, hiszen a fogyasztók egyre inkább hajlamosak az élelmiszerekre és egyéb alapvető szükségletekre fordított költéseket előtérbe helyezni a diszkrecionális vásárlásokkal szemben.

Az elektronikus kiskereskedelem is meglehetősen rugalmasnak bizonyult az országban, mivel a COVID-19 által előidézett változások hatására a lengyelek a közelmúltban sokkal jobban megbarátkoztak az online vásárlással, amivel ösztönözték az omnichannel stratégiákba történő nagyobb beruházásokat.

Míg Észak-Amerika és Nyugat-Európa lassul, Délkelet-Ázsia erősödik

Az idei kilátások

Kamile Botyriute
senior elemző
Euromonitor International

A folytatódó globális gazdasági lassulással, a tartós inflációval és a további kamatemelésekkel összhangban 2023-ban a kis- és nagykereskedelem az előrejelzések szerint reálértéken még alacsonyabb, 0,9%-os növekedési ütemet fog elérni a szakértők szerint. A kihívásokkal teli gazdasági környezet, az üzleti és fogyasztói bizalom gyengülése miatt a nyugat-európai kis- és nagykereskedelem termelékenysége reálértéken csökken, ugyanakkor az ágazat növekedési üteme Észak-Amerikában és Nyugat-Európában az előrejelzések szerint 0,1%, illetve 0,2%-kal a leglassabbak között lesz – mondta el Kamile Botyriute, az Euromonitor International senior elemzője.

Ezzel szemben az ázsiai gazdaságok a szilárd gazdasági növekedésnek, az enyhébb inflációs nyomásnak, a nemzetközi turisták visszatérésének és a bővülő középosztály részéről tapasztalt erőteljes keresletnek köszönhetően 2023-ban masszívabb növekedésre számíthatnak. Különösen a délkelet-ázsiai országokban rejlenek kiemelkedő lehetőségek a kis- és nagykereskedelem számára, mivel Vietnám, Banglades és Kambodzsa az ágazati növekedést tekintve várhatóan világszerte a legerősebbek közé tartozik majd – tette hozzá a szakember.

Átalakulás Európában

A kis- és nagykereskedelem az EU GDP-­jének 10%-át adja, és az ágazat egyben Európa első számú magánfoglalkoztatója, amely 26 millió európai embernek ad munkát, és az EU valamennyi közösségében jelen van – állítja az EuroCommerce saját adataira hivatkozva. Ezek a tények messze túlmutatnak azon, amit az EU fogyasztóinak és vállalkozásainak kínált választék és innováció révén nyújt.

Ennek megfelelően kifejezetten pozitív lépésként értékeli az európai kis- és nagykereskedelmi ágazatot képviselő szervezet, az EuroCommerce a kereskedelmi ökoszisztéma átalakítását. Az ezt célzó közös alkotási folyamatot az Európai Bizottság indította el a nyáron az ágazat fenntarthatóbbá és digitálisan támogatottá tétele érdekében.

Az átmenet felé való elindulást üdvözölve Christel Delberghe, az EuroCommerce főigazgatója így nyilatkozott:

– A folyamat segíti majd a kereskedelmi ökoszisztéma szereplőinek összefogását a célból, hogy a Bizottsággal együttműködve javaslatot tegyenek egy fenntarthatóbb, digitális, rugalmasabb és versenyképesebb kiskereskedelmi és nagykereskedelmi ágazat kialakítására.

Delberghe hozzátette, hogy az először 2021. májusban frissített iparstratégiában bejelentett ütemterv közös kidolgozása lehetőséget nyújt az ágazatnak az átalakításához és az EU első számú magánfoglalkoztatójaként való további szerepvállalásához szükséges „kritikus intézkedések meghatározására”.

Az EuroCommerce és a McKinsey nemrégiben elkészült közös tanulmánya szerint az elkövetkező években akár 600 milliárd euróra is szükség lesz az európai kis- és nagykereskedelmi ágazat fenntarthatóbbá és digitálisan támogatottabbá tételéhez, valamint a változásokhoz szükséges készségek megszerzéséhez és megtartásához.

Az EuroCommerce a közelmúltban öt a kis- és nagykereskedők érdeklődésére potenciálisan számot tartó projektet azonosított, valamint javaslatokat tett egy kedvezőbb politikai környezet kialakítására, amelynek középpontjában az egységes piac áll, és amely támogathatná ezt az átalakulást. 

Európában a kereskedelmi ökoszisztéma elkezdődött átalakítása kedvező hatásokkal járhat az ágazatra: fenntarthatóbb, digitális, rugalmasabb és versenyképesebb lehet

//