Százmilliárdokba kerülne az öntözés, de komoly többletjövedelmet generálna
180 oldalas tanulmányt készített az Agrárgazdasági Kutató Intézet az öntözés fejlesztéséről. A kutatók a növények vízigényét, a talajadottságokat és a vízkészleteket vették számba, majd számszerűsítették, hogy az elméletileg öntözésbe vonható területen mennyibe kerülne a beruházás, ha megvalósulna.
A tanulmány készítői minden fontos kultúrában számba vették, hogy mekkora területe öntözött jelenleg és mekkora lenne öntözésbe vonható. Eszerint az árukukoricából is 500 ezer hektáron lehetne megvalósítani a mesterséges vízutánpótlást. A szójatermő területeken viszont mindössze 8,5 ezer hektárral bővíthető az öntözött rész. A teljes szántóterületet tekintve elméletben egy millió hektárig lehetne emelni az öntözött területet, míg zöldségfélék esetén bő 18 ezer hektárról, gyümölcsösök esetén pedig mintegy 57 ezer hektárról van szó.
A kutatók leszögezték, hogy valójában csak ott gazdaságos az öntözés (vetésforgó és 1×1 kilométeres egységre vetítve), ahol az öntözhető területek jó talajtani és kedvező domborzati adottságokkal rendelkeznek, különös tekintettel a legjobb földminőségű löszhátakra (Békés-Csanádi-, Hajdúsági-, Mezőföldi- és Észak-Bácskai-löszhát).
Ha valamennyi megfelelő részen megvalósulna a beruházás, akkor az az árukukorica esetében 213–249, a búza esetében 108–124 milliárd forintba kerülne. Hatására az árukukorica össztermése 1,4 millió tonnával, a búzáé 0,4 millió tonnával bővülne. A kutatók kiszámolták a beruházás 10 éves megtérülési időszakára eső többletjövedelmet is kultúránként. Míg szántóföldi növények esetén egy hektárra vetítve hektáronként „csak” 203–263 ezer forintos többletjövedelmet generálna az öntözés, addig a zöldségnövények esetében elérné az 5,4-5,5 millió forintos pluszbevételt is. Természetesen kultúránként nagyon másként alakulnak a számok. A csemegekukorica hektáronként 1,2 millió forintos többletbevétellel hálálja meg a ráfordítást, a szója azonban képtelen ledolgozni a beruházási költséget 10 év alatt, és hektáronként 140 ezer forintos mínuszt produkál. A paradicsom ellenben 36 millió forint extrajövedelmet is képes hozni az öntözés hatására. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
MBH AgrárTrend Index: stabilizálódtak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai
Stabilizálódott a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek korábbinál kedvezőbb helyzetértékelése 2024 első…
Tovább olvasom >Az EP jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a közös agrárpolitika…
Tovább olvasom >Agrometeorológia: a csapadék jót tett a növények fejlődésének
Az elmúlt napok hűvös időjárása megállította a növények idő előtti,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Mit mondanak a vásárlók az új kereskedelmi eszközökről?
A Consumer Panel Hungary GfK–YouGov év elején megkérdezte paneltagjait online vásárlási szokásaikról,…
Tovább olvasom >Speciális élelmiszerek toplistája: 1. Diabetikus, 2. Szénhidrátcsökkentett, 3. Laktózmentes
Együnk-e tojást, vagy nem ajánlott? Igyunk-e állati eredetű tejet, vagy…
Tovább olvasom >Közösség a közösségben
A Magyar Termék Nonprofit Kft. legutóbbi, MesterMűvek üzleti workshopja igazi mérföldkőnek bizonyult, miután…
Tovább olvasom >