Az élelmiszeripar előtt álló legfontosabb kihívások a Kárpát-medencében
Jelenleg az élelmiszeripar az egyik legfontosabb része az agráriumnak, ami a jövőt jelentheti – jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára Tusnádfürdőn, a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az MBH Bank által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Nobilis Márton arra emlékeztetett, Magyarországon mindig is nagy hagyománya volt az élelmiszeriparnak. A koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború pedig még inkább rávilágított arra, hogy önellátónak kell lennünk, ehhez pedig fejlesztésekre, a hatékonyság és a mérethatékonyság növelésére van szükség. Éppen ezért is tekint a kormány stratégiai partnerként az élelmiszeriparra – tette hozzá. Az államtitkár kifejtette, az élelmiszeripar fejlesztésére az következő években 750 milliárd forint támogatás áll majd rendelkezésre, a pályázatok várhatóan 2024. első negyedévében indulnak majd. Ezzel összefüggésben rámutatott arra, a hatékonyabb termeléshez az export és a feldolgozott termékek arányának növekedését elősegítő fejlesztésekre van szükség. Emellett pedig bízni kell a nagyobb cégekben, hogy lehetőségeket teremtenek a kisebbek számára is – tette hozzá.
Így látják a szakértők
Mezei Dávid, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrárkapcsolatokért és agrártámogatásokért felelős központjának vezetője arról beszélt, tudatos fejlesztéspolitikára és tudatos fejlesztésekre van szükség, amelyhez az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága felajánlja a szakértői segítség mellett a szakmai ismereteit is. Kerezsi Miklós, a Hodler Csoport elnöke azt mondta, a regionalitás kiemelten fontos eleme lehet az élelmiszeriparnak és ezzel együtt az agrárium fejlődésének. Mint mondta, egyfajta szemléletváltásra és hatékony vállalatokra van szükség a termékláncok tetején. Hozzátette, a regionális együttműködéseket azért is érdemes erősíteni, mert például a talajviszonyok és más termelési adottságok, a fogyasztói szokások hasonlók, ugyanakkor vannak olyan erősségek, kitörési pontok, amelyek az ország egy-egy régiójában vannak csak jelen. Giczi Gergely az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatóhelyettese hozzáfűzte a beszélgetéshez, hogy a piacokat mennyiségi és minőségi élelmiszerrel kell ellátni. Rámutatott arra, Magyarországon az élelmiszer-export legnagyobb részét mindössze 30-40 cég bonyolítja, vagyis egyaránt bővíteni kell az exportáló cégek számát és a célpiacokat is.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az agrárium mellett az élelmiszeripar is nagyobb mértékű támogatásban kell részesüljön a következő időszakban, hiszen a hazai gazdák legfontosabb és legbiztosabb piaca a hazai élelmiszeripar.
AM
Kapcsolódó cikkeink
KSH: az ipari termelés 10,4 százalékkal csökkent
2024 márciusában az ipari termelés volumene 10,4, munkanaphatástól megtisztítva 2,8…
Tovább olvasom >Szemléletformálás a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodásért
Szemléletformáló reform projekt megvalósítására kapott vissza nem térítendő európai uniós…
Tovább olvasom >Rekordszintű búzatermés várható
Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az Innovációk napján átadásra kerültek az „Inno d’Or – Év Innovációja 2024” díjak
Idén negyedik alkalommal került megrendezésre a Trade magazin által 2021-ben…
Tovább olvasom >Jelentős növekedéssel és inflációcsökkenéssel kezdte az évet az Európai Unió
Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint, a 2024 elején az…
Tovább olvasom >NGM-államtitkár: a fogyasztás és a hitelpiac helyreállítása a legfontosabb gazdaságpolitikai célok között van
A fogyasztás és a hitelpiac helyreállítását, a beruházási aktivitás újraindítását,…
Tovább olvasom >