Zólyomi Zsolt: „Egy illat előre eldönthet egy üzletet”

Szerző: Tisza Andrea Dátum: 2023. 06. 07. 11:43

Tárgyalási céljaidat lehet a saját bőrödön hordott illattal kommunikálni úgy, hogy még nem is fogtatok kezet – állítja Zólyomi Zsolt, parfümőr, akivel Krizsó Szilvia beszélgetett. Az alábbi cikkben részleteket közlünk a Trade magazin Future Talks podcast-sorozatában elhangzottakból. A teljes interjú megtekinthető a futuretalks.hu oldalon.

Ez a cikk a Trade magazin 2023.5. számában olvasható

– Mindig megdöbbent, hogy egy-egy illatból mi mindent lehet leszűrni a viselőjéről.

– Az illatnak van egy személyisége, de ha nem egy konkrét személynek készítek illatot, nem találkozom vele személyesen, és – ami nagyon fontos – nem szagolom meg a bőrét élőben, akkor egy hipotetikus ügyfélnek dolgozunk. Ez nem más, mint a nagy átlaga annak a populációnak, amelynek remélhetőleg el fogjuk tudni adni azt. Ezt a brief kapásakor tűpontosan megkapjuk, hiszen a brandek tudják, hogy kinek akarják eladni a terméket: nem mindegy, hogy az amerikai piacon, Európában, Oroszországban vagy az arab világban. Nagyjából tudjuk, hogy milyen ízlésvilága van az utóbbi években, milyen irányba ment el az alkoholosital-fogyasztás, milyen gyümölcsjoghurtot eszik, milyen kozmetikumokat használ. És leginkább tudjuk, hogy ki a kedvenc sztárja – őt kell, megvegyük, hogy reklámozza a terméket – és azt se árt tudnunk, hogy mit akar a potenciális vevő magából kifejezni, és hogy a pénztárcájában mennyi lesz erre a termékre. Gyakorlatilag így néz ki egy tömegparfümnek az elkészítése.

Zólyomi Zsolt parfümőr

– Visszavetette a COVID a parfümipart?

– Globális szinten a parfümipar nemhogy romlott volna, hanem nőtt. Az online konferenciák száma megnőtt. Sokan úgy vélték, ha már nincsenek szociális kapcsolataik, akkor legalább arra a kis időre, amit online együtt töltenek, felveszik a parfümöt.

– Ez így is marad? Mert ugye lehet olvasni mindenféle cikkeket arról, hogy majd a metaverzum …

– A technológiák fejlődnek. Még nem tudom, hogyan, de meg fogjuk oldani. Már létezik olyan TV és mozi, amelyben az illatélmény is jön. De otthon a tévébe is bele lehet varázsolni ún. base-pasztillákat, amelyekből megfelelő arányban illatot kipöffentve egész jól tudom neked hozni, hogy most a Dzsungel könyvét nézed. És szerintem a Metaverzumban is megoldják, hogy ott is lehessen majd valahogy szagolgatni.

– Vannak olyan felkéréseid, hogy szeretne valaki meggyőző értékesítőként fellépni, mi legyen az az illat, amit magára fúj, hogy amikor találkozóra megy, akkor az ügyfél csak tőle akarjon venni?

– Ha a cél nem randi, hanem üzleti, arra konkrét megoldásaink vannak. Úgy szoktam mondani, nem mindegy, hogy mi egyesülünk vagy a cégeink. Ez két különböző dolog és ehhez megfelelő „tárgyalástechnikai megerősítő eszköz” egy parfüm. Nagyon fontos, hogy tudat alatt az illető, aki beszáll utánad a liftbe, feljön a felhőkarcolónak arra a szintjére, ahol a tárgyalás lesz, és már a liftben érzi az illatodat. Azzal az otthagyott parfümillattal már jelezheted, hogy megegyezős tárgyalásra készülsz, vagy az utolsó centig-vérig alkudozós, „nem engedek semmit” hangulatban fog eltelni a tárgyalás. És ez befolyásolja őt tudat alatt. Ezt lehet a saját bőrödön hordott illattal kommunikálni úgy, hogy még nem is fogtatok kezet.

A másik, hogy nagyon gyakran az illatmarketing eszköztárával élünk. Rengeteg illatos termék van körülötted, és mi parfümőrök azzal dolgozunk, hogy ha van egy vásárlási helyzet, akkor neked megnyíljon a pénztárcád. Bűbájos, egyszerű megoldás az például, hogy amikor jössz fel a metró aluljáróból Párizsban, és megérzel egy kakaós croissant-illatot, és akkor nem tudod megállni, hogy kifelé menet ne vegyél valamit magadnak. Pedig azt a croissant nem ott sütik, ezt az illatot mi a levegőbe spricceljük a mozgólépcső környékére.

Komolyabb megoldás az, amikor egy lausanne-i bank, egy régi-régi svájci magánbank átköltözik a régi székhelyről egy a modern kornak megfelelő hipermodern üveg-beton irodaházba a tó túlsó partjára. Günter bácsiék bemennek és konstatálják, hogy minden szép, minden jó, de olyan elektroszmog szag van, és nincs az a régi jó érzés. És a feladatom az, hogy a régi-régi svájci, ezernyolcszázas évekbeli bankfiókillat legyen ott a digit szobában. A feladat az, hogy a régi ügyfél, Günter bácsi és a fia, meg az unokája jól érezze magát. És ez illatmarketing.

– Hogy csináltál nemzetközi karriert? Nincsenek sokan a világban, akik parfümőrként tevékenykednek, sőt! De ez még nem kellett volna azt jelentse, hogy nemzetközi szinten jegyzett szakember leszel.

– De, azt kellett, hogy jelentse. Képzeld el, hogy ezt nem lehet máshogy csinálni. Magyarország luxuskozmetikai szempontból értelmezhetetlen kiskereskedelmi piac.

Az én „egyéni szoc” problémám sokkal izgalmasabb volt. Amikor én gimnazistaként azzal szembesültem, hogy nagyon érdekel ez a dolog, hogyan tanuljam meg, akkor azzal szembesültem, hogy ez Magyarországon egy valahol a kémia és művészet határmezsgyéjén létező kis szakma, amely kihalt a világháborúban.

Amikor én akartam a szakma iránt érdeklődni, akkor zárt ajtókat találtam, és senkivel nem tudtam beszélni. Ab ovo kellett külföldön tanulni, és miután kijutottam Versailles-ba a Guerlain által alapított félig magán, félig a francia iskolarendszerbe interiorizált luxuskozmetikai kreatív iskolába, akkor 12 darab embert vettek fel az egész világról. Fél évszázada nem járt ott magyar ember.

Ez egy zárt szakma: a parfümőrök gyerekei, az unokái lesznek parfümőrök, és nem engedünk be senkit. Néha kell vérfrissítés, és akkor résnyire nyitják az ajtót, és beengednek ilyen külföldi népeket. Jean-Claude Delville tanácsát megfogadva lettem freelance parfümőr. Egy olyan szakmában, aminek az éves rendes konferenciáján cégtulajdonosokkal, sales-esekkel, marketingesekkel – akik nem orrok – együtt leszünk háromszázan.

– Mindent érzel… Ez nem zavaró?

– Nem. Ez egy nagyon jó kérdés. Gyerekkoromban rájöttem, hogy ti, többiek nem éreztek annyit. Gyerekkorom óta gyűlik a sok szaginformáció, így, ha behunyom a szemem, nekem az egész világ megvan illatokból is. A Deák téri általános iskolába jártam, utána meg az Eötvös gimibe, és a kettő közti útszakaszt nagyon sokszor tettem meg. Játszottam azt, hogy behunytam a szemem és vakon mentem a szagok alapján az utcákon, és nem mentem neki embernek vagy háznak. De meghívást kaptam egyszer egy nyomozókutyákkal való versenyre is, ahol egy nagyon izgalmas kísérlet csináltunk. A kutyák levertek a végén, de én azt hittem, hogy sokkal hamarabb el fogok vérezni. Egész jó voltam.

„Gyerekkorom óta gyűlik a sok szaginformáció, így, ha behunyom a szemem, nekem az egész világ megvan illatokból is”

– Akkor biztosan rettegtél, hogy el ne kapd a COVID-ot, vagy ha elkapod, akkor ne veszítsd el a szaglásodat, ízlelésedet.

– Egyáltalán nem féltem, nem is kaptam el tudtommal. A COVID alatt kifejlesztettem egy kis szaglókészletet, ugyanis, ha elveszted a szaglásodat és viszonylag gyorsan elkezdesz gyakorolni, akkor – orvosilag-klinikailag bizonyított, hogy – vissza lehet huzalozni a tudatos szagi információt, amit te is felépítesz az életedben.

Én magamat egyébként sose féltem, talpra eső típus vagyok. Úgy voltam vele, hogy ha elkapom a COVID-ot, legalább elmegyek szörfözni. Körülbelül így fogtam fel, nem is kaptam el.

– Szaglás nélkül is meg tudsz csinálni bármilyen ügyfél által kért illatot csak azért, mert ismered a mögöttes kémiát?

– Igen. Sok évtized gyakorlás után Beethoven is süketen komponált.

Egy rövid történet arról, milyen is a szaglás. A COVID alatt sajnos elvesztettem egy nagyon aranyos, idős amerikai parfümőr barátomat. Ő már rég nyugdíjas volt, de még New Jersey-ből átreptették Isztambulba, ha egy kreációs folyamatban valaki elakadt. Láncdohányos volt. A dohányzás jót nem tesz a szaglással, és a parfümlaboroknak a közelébe nem mehet senki cigarettával. Andy bácsi megérkezett egy nagy nemzetközi projekt közepébe, bejött a parfümlaborba, ült és résnyire nyitott ablakon kilógott a karja, benne a cigi. Szagolgatta a blotternek hívott kis fehér parfümcsíkot, szívott, szagolgatta, aztán pedig elmondta, mit tegyenek, hogy az illat működjön. Volt élettapasztalata, tehát az a fantasztikus tudásmennyiség, ami felhalmozódik a fejedben, az egy absztrak­ciós tudásbázist jelent.

Én még elvileg a pályám közepén vagyok, és szerencsére nem topmodell vagyok, a testem és az érzékszerveim romolhatnak. Ha azonban van miből veszítened, akkor még mindig agyonvágsz mindenki mást. 

A teljes interjú a linkre kattintva tekinthető meg: Zólyomi Zsolt: Egy illat előre eldönthet egy üzletet

//

Kapcsolódó cikkeink