Így zöldülnek a hazai vállalkozások

Energiatakarékos izzók vásárlása, takarékoskodás az elektromos energiával (például a lámpák lekapcsolása, amikor nincs rájuk szükség), e-számlázás, digitális fizetési lehetőségek biztosítása, hulladék szelektálása – ezek a legelterjedtebben használt, a fenntartható működést szolgáló megoldások a magyar mikro- és kisvállalkozások körében a most elkészült, a Mastercard megbízásából, a Kantar Hoffmann által készített országosan reprezentatív felmérés szerint.

A kutatás arra is rávilágított, hogy léteznek olyan praktikák, amelyeknek az érintett cégek jelentős fenntarthatósági hatást tulajdonítanak, ám sokan közülük mégsem használják őket. Ilyennek számítanak a környezetvédelmi célú beruházások, az aktív környezetvédő tevékenységek (mint amilyen például a faültetés) és a zöld civilek számára biztosított támogatások – de ilyenek például a digitális megoldások közül az online jelenlét vagy az online megbeszélések különböző formái is.

A többségnek fontos a fenntartható vállalati működés

Az okokra kitérve a leggyakrabban (80%) a belső indíttatást említették, a második helyre a valós környezeti kockázatok csökkentésének szándéka került (32%). Ezt követte a kötelező szabályozás (16%), a vevők, ügyfelek elvárása (16%), valamint a vállalkozás arculatának javítása (14%). A vállalkozások fenntarthatósági törekvéseikről elsősorban a közösségi médiában, a saját weboldalukon, az üzlethelyiség eladóterében, illetve a termékcsomagoláson kommunikálnak. Ami a leginkább visszatartja őket attól, hogy még zöldebbek legyenek, az a forrás-, illetve a külső támogatás hiánya, valamint a gyakran módosuló, nehezen követhető és nem kellően ösztönző szabályozás. Ezen a területen megmutatkoznak a méretbeli különbségek is: általánosan jellemző, hogy minél nagyobb egy vállalkozás, annál nagyobb eséllyel eszközöl kifejezetten fenntarthatósági célú ráfordítást, vagy pályázik ilyen célú támogatásra.

Amikor azokról a napi szinten használt tevékenységekről kérdezték a kutatásban részt vevőket, amelyekkel a környezetvédelemhez is hozzájárulnak, a kisvállalkozások 93 százaléka említette a digitális fizetések biztosítását, 90% az elektronikus számlázást, de több mint 74%-uk a netes jelenléttel (pl. web­shop-üzemeltetéssel) is csökkenti a biológiai lábnyomát. Ugyanezek az arányok valamivel alacsonyabbak a mikrovállalkozások esetében, de itt is többségében vannak azok, akiknél ezek a megoldások már elérhetők (e-számlázás 88,7%, digitális fizetés 87,4%, online jelenlét 55,8%).

A kkv-k környezettudatossága alapvetően értékalapú

A kutatásból kirajzolódó kép szerint ennek ellenére főként azokat a fenntarthatósági megoldásokat alkalmazzák – és azokat sem teljes körűen – amelyek könnyen elérhetőek, egyszerűen megvalósíthatók és a gazdasági racionalitásuk nyilvánvaló számukra. A bankkártyás fizetés lehetősége a kétötödüknél adott, a digitális érettségre a döntő hányad – amellett, hogy fenntarthatósági szempontból is előnyösnek tartja – a gyorsabb és egyszerűbb működés, illetve a versenyképesség, a konkurenciaharc eszközeként tekint. A Mastercard a kkv-k számára biztosított üzleti megoldások mellett egy kommunikációs kampánnyal is szeretné támogatni a fenntarthatósági törekvéseket.

A ZöldZóna hónap célja, hogy egyrészt elismerje azon magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat, amelyek már bevezettek bizonyos fenntarthatósági törekvéseket, másrészt bátorítsa és inspirálja azon még nem „zöld” vállalkozókat, akik nyitottak és kíváncsiak a különböző környezetvédelmi megoldásokra. //