Magazin: Zöldségből jó, gyümölcsből rossz év volt 2011
Régiónk országaiban különbözik az élelmiszer-kereskedelem koncentrációja. Tükröződik ez a zöldség-gyümölcs eladáshelyeinek eltérő fontosságában is. Többek között ezt tárta fel a Nielsen ShopperTrends kutatása a vásárlási szokások megváltozásáról.
Gyümölcsöt és zöldséget a magyar háztartások fő bevásárlóinak 25 százaléka leggyakrabban piacon vásárol. Hazánkban a szervezett kereskedelemnek a friss áruk egyes kategóriáinál a piacok érzékelhető versenyt támasztanak. Piacokon adja ki a legtöbb pénzt élelmiszerre a magyar fogyasztók 2 százaléka. A vásárlás gyakorisága pedig növekedett, és eléri a havonta négyszeri látogatást.
A beszerzések második leggyakoribb helyszíne a zöldség-gyümölcs szaküzlet, a válaszadók 22 százaléka számára. Szakboltot egy átlagos magyar háztartás fő bevásárlója havonta hatszor keres fel, a legutóbbi felmérés szerint. Ugyanolyan gyakran, mint az egy évvel korábbi megkérdezés során.
Harmadik legfontosabb csatorna nálunk gyümölcs és zöldség beszerzésénél a hiper- és a szupermarket, egyaránt 19 százalékos aránnyal. A megkérdezettek további 10 százaléka a hagyományos élelmiszerboltokat nevezte meg.
Lengyel, szlovák és cseh trendek
Más képet mutatnak a felmérések a többi visegrádi országban. Gyümölcsöt és zöldséget szaküzletben vásárol a lengyel fogyasztók majdnem fele (44 százaléka). A lengyel háztartások fő bevásárlói átlag kilencszer keresnek fel havonta szakboltot. A tendencia azonban csökkenő.
Második legfontosabb beszerzési hely a diszkont (9 százalék), majd a hagyományos élelmiszerbolt (8) és a szupermarket (6).
Szlovákiában és Csehországban azok aránya emelkedik ki, akik szupermarketben vásárolnak leggyakrabban gyümölcsöt és zöldséget. A két ország élelmiszer-kereskedelmének nagyfokú koncentrációját jellemzi, hogy Csehországban leggyakrabban a megkérdezettek 79, illetve Szlovákiában 82 százaléka hiper- vagy szupermarketben szerzi be a friss árut.
Zöldségből, gyümölcsből a bolttípusok bevétele országonként eltérően oszlik meg. Egyes országokban a különböző üzlettípusok elterjedtsége (penetrációja) mellett eladásuk függ a vásárlóerőtől, hagyományoktól, szokásoktól és az önellátás mértékétől. Összességében megállapítható, hogy a viszonylag elaprózott magyar és lengyel bolthálózaton belül egyelőre a friss termékek forgalma is eléggé megoszlik a csatornák között.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >