Vörös húsok helyett gombafehérjékkel a Föld megmentéséért: új kutatás
Egy idén tavasszal publikált kutatás szerint, ha az emberiség által elfogyasztott vöröshúsok mennyiségének csak egyötödét gombákból és algákból kivont mikrobiális fehérjékkel helyettesítenénk, akkor már ezzel 56 %-kal csökkenthetnénk 2050-re az éves erdőírtás mértékét a bolygón. A Potsdam Institute for Climate Impact Research klímatudósai a kutatás során négy különböző forgatókönyv szimulációját végezték el, amelyek során megnézték, hogy mi történne aszerint, hogy az étrendben a vöröshúsfogyasztás 0, 20, 50 vagy 80 százalékát helyettesítenénk mikrobiális fehérjével (amely egyébként egy alacsony kalória-, magas fehérje- és rosttartalmú, fermentált termék, ami már ma is megtalálható néhány kereskedelmi forgalomban is kapható húshelyettesítő élelmiszerben).
Jelenleg évente globálisan 10 millió hektár erdőt veszítünk el, amelyekből a trópusi erdők becsült aránya 95 %, és amelynek 75 %-a a mezőgazdasági termelésre, ezen belül a haszonállattartásra és a takarmánycélú szójatermesztésre szánt területek növelésének következtében történik. Az erdőírtás hozzájárul a klimatikus egyensúly felborulásához, az elsivatagosodáshoz és az édesvíz rendelkezésre álló mennyiségének csökkenéséhez, az üvegházhatású gázok kibocsájtott mennyiségének növekedéséhez, az áradásokhoz és az erózióhoz, valamint a biológiai sokszínűség vészes csökkenéséhez, beleértve a természetben létfontosságú szerepet játszó beporzó rovarok veszélyeztetését is.
Ha a húsfogyasztásunk 20 %-át mikrobiális fehérjével helyettesítenénk, akkor 2050-re megfelezhetnénk az erdőírtások mértékét és ugyanennyivel csökkenthetnénk a haszonállattartáshoz köthető karbonkibocsájtás mennyiségét is. Egy másik, 2021-es tanulmány szerzőinek megállapítása szerint a mikrobiális élelmiszerek drámaian jobb számokat tudnak produkálni a területi egységre vetített mind kalória-, mind fehérjehozam tekintetében, a hagyományos alapkultúrákhoz képest. Ugyanakkor a globális mezőgazdasági területek 80 %-ának felhasználásáért felelős haszonállattartás csak a kalóriabevitelünk 20 %-át biztosítja, ami egyáltalán nem hatékony. A tudomány szerint tehát a gombákból kivont fehérjék jelentős szerepet játszhatnának a klímváltozás és az emberiség létszámak növekedése miatt felmerülő élelmezésbiztonsági kérdések következtében előttünk álló, egymással szoros összefüggést mutató kihívások megoldásában.
Bizakodásra adhat okot, hogy a húshelyettesítő termékek – beleérve a sejttenyésztett húst, a növényi és mikrobiális fehérjéket – már ma is elég népszerűek a vásárlók körében. A húshelyettesítők piacán nagy növekedést jósolnak az IPES-Food szakértői (a 2020-as 4,2 milliárd dollárról 2025-re 28 milliárd dollár értékűre nőhet a termékkör forgalma). Számos vállalat gondolja úgy, hogy az ízletes gomba-alapú húshelyettesítőké az igazi jövő.
És ha a „mikrobiális fehérje” elnevezés mégsem teszi valaki számára igazán kívánatossá ezeket az élelmiszereket, akkor a jó hír az, hogy önmagában a vörös húsok arányának csökkentése az étrendünkben mindenképpen pozitív egyenlegű, bármilyen vegetáriánus opcióval is élünk helyette. A tudomány már évekkel ezelőtt rámutatott arra, hogy ha mindannyian csak annyit teszünk, hogy az alapszükségleteinknek megfelelő menyiségű tápanyagot fogyasztunk, ami a fejlett országokban elsősorban azt jelenti, hogy több növényi eredetű táplálékot és kevesebb húst eszünk, akkor az üvegházhatású gázok kibocsájtása ennek következtében 29 %-kal csökkenne 2050-re.
Forrás: theguardian.com
Kapcsolódó cikkeink
Jobb lesz az anyagi helyzetünk 2025-ben? Kutatás készült arról, mit gondolnak a magyarok
Vegyes várakozásokkal tekint a hazai lakosság az idei pénzügyi helyzetére.…
Tovább olvasom >Közel százezer forintot költöttünk élelmiszerre az ünnepi időszakban
A karácsonyi készülődés határozta meg a Kifli.hu online szupermarket forgalmát…
Tovább olvasom >A magyarok háromnegyede jól ismeri az AI-t – derült ki az Ipsos globális felméréséből
Az Ipsos 2024-es AI Monitor jelentése átfogó képet nyújt arról,…
Tovább olvasom >További cikkeink
4000 milliárd forintnyi új beruházás érkezik hazánkba
A tavalyi a magyarországi gazdaságtörténet második legeredményesebb éve volt a…
Tovább olvasom >K&H: célba veszik a lakáspiacot a harmincasok
A középkorúak körében tízből majdnem négy ember – 37 százalék…
Tovább olvasom >K&H: ennyivel drágultak a lakások a leginkább érintettek szerint
A középkorú magyarok pesszimistábban látják a lakások árának alakulását 2024…
Tovább olvasom >