Vonalkód? RFID? Netán mindkettő?

A vonalkód már olyan régóta részese mindennapjainknak, hogy nem is tudatosul bennünk a mindennapi vásárlás során, hogy egy páratlan technológiát használunk. A trónkövetelő RFID azonban már a „kertek alatt” van.Ma a világon becslések szerint 10 trillió vonalkódot használnak évente – ismerteti Megyeri Attila Gyula, az Sc-Scan műszaki és kereskedelmi igazgatója. Ám rögtön hozzá is teszi, hogy a szakemberek becslése szerint 2015-re már 1 trillió RFID tag-et használnak majd szerte a világon. Egyelőre azonban a vonalkódot sokkal jobban megéri használni, mert nagyon elterjedt, közismert, olvashatósága széles körben biztosított, sokkal egyszerűbb előállítása és termékre szabása.
Az igazgató szerint nem igaz, hogy a vonalkód-technológia nem változna és fejlődne, ennek egyik ékes példája a GS1 Databar, amely a vonalkódokkal ábrázolt azonosító számoknál több információ hordozására (sorozatszám, lejárat stb.) alkalmas, illetve kisebb helyen elfér ugyanannyi információ, így a gyártók kisebb csomagolást tudnak használni termékeik védelmébe. A GS1 Databar szimbólumot elsősorban kisméretű termékeken használják. Manapság leginkább gyógyszeripari termékeken, például ampullákon találkozhatunk ezzel a jelképpel, de friss, szavatosságukat gyorsan elveszítő termékeken is jelen lesznek.
– Jövőbe mutató technológia a vonalkód területén a Direct Part Marking (DPM), ennél a technológiánál a gyártás során kétdimenziós adatmátrixot marnak az alkatrész felületébe, amely kód olvasás és dekódolás után az alkatrész egyedi azonosítására, nyomon követésére is alkalmas – mond egy másik példát Megyeri Attila Gyula.

Luxus a jelöletlenség
Beliczay Tamás, a Vonalkód Rendszerház Kft. fejlesztési-támogatási igazgatója hasonlóképpen látja a vonalkód-technológia fejlődési irányait, mint Megyeri Attila Gyula. Ami pedig a fejlődés jövőjét illeti, nem biztos abban, hogy az RFID leváltja a vonalkódot. Az RFID alkalmazásának nagyobb jelentősége azokon a területeken van, amely a vonalkódon jelentősen túlmutat, akár a lehetőség, akár a hatékonyság tekintetében. Azokon a területeken, ahol ez nem áll fenn, általában az RFID sem kerül elő. A vonalkód felvitele az igények jelentős részében egy gyártástechnológiai lépésbe kerül, járulékos erőfeszítés és pluszköltség nélkül megvalósítható. Ettől az RFID nagyon messze van.
És hogy hány vonalkóddal ellátott termék van ma forgalomban Magyarországon? Talán arról lenne inkább érdemes vitatkozni Beliczay Tamás szerint, hogy hány nincs. A jelöletlenség luxusát alig-alig engedheti meg magának az elosztási lánc. Az egyedi kézműves termékeken azonban zavaró lenne jelenlétük. Ám nem is egy kód van a termékeken, hanem több, például termékkód, gyártási szám. Ezeket az adatokat próbálja összefogni a GS1 Databar, amely egy többsoros kódban egyesíti a különféle információkat.

Azonosítás megbontás nélkül
Az iparág már évek óta az RFID tömeges elterjedése előtt áll, de nem látszik, hogy átlépné a küszöböt – véli Szabó Dániel, az M.I.T. Systems Kft. szakértője. Globális méretekben eddig csupán az amerikai hadsereg és néhány kereskedelmi lánc írta elő az RFID használatát a beszállítók számára, de ezt a szakértő inkább innovációs törekvésnek tudja be, némi marketinghaszon érdekében – nincs igazi szakmai alapja. Az RFID nem lesz olyan széles körben alkalmazható, mint a vonalkód, bizonyos területen viszont tömegesen fog terjedni, jósolja Szabó Dániel.
Az RFID előnye a tömeges azonosítás, egy raklapnyi áruról már meg lehet mondani megbontás nélkül, hogy pontosan mi van benne, akár gyári szám szerint is. Az ehhez szükséges kapus rendszer kiépítése nem olcsó mulatság.
Szabó Dániel szerint nagy értékű tartós fogyasztási cikkek esetében a logisztikát megkönnyíti, meggyorsítja. A rövid idő alatti megtérülés azonban félrevezető, a rendszer üzembe állítása ugyanis sok időt igényel. Nincs általános megoldás – mondja az M.I.T. Systems szakértője. Jelenleg minden megoldás egyedi. Egy FMCG-cég hiába vezet be RFID-t, ha a partnereinél a vonalkód az elvárás. Ugyanakkor az RFID alkalmazása termékkategória-függő is. Például egy üdítőital esetében a folyadék elhangolja a rádiófrekvenciát, míg mondjuk egy keksznél ez nem okoz problémát.

Kulcsszerepben a hardver és a szoftver
– A CSB-System partnerei elsősorban az élőállat-gazdálkodás, a vágási és darabolási azonosítás területén használják vagy tervezik alkalmazni az RFID-technikát – mondja Harcz Ádám, a CSB szakértője. Szerinte a kereskedelmi alkalmazások akkor lehetnek sikeresek, ha a logisztikai lánc minden szereplője, tehát a beszállítók és a vevők is képesek az RFID tag-ekbe kódolt információk olvasására. Ezért ez a magasabb értékű termékek disztribúciós lánca esetében jellemző inkább. A RFID másik nagy előnye lehet logisztikai alkalmazások esetében a gyors olvashatóság, a technika lényegéből adódóan nem kell „előkeríteni” az olvasandó azonosítót.
Harcz Ádám piaci tapasztalatai azt mutatják, hogy számíthatunk az RFID-alkalmazások elterjedésére. Az RFID terjesztésében azonban jelentős szerepe van a hardver-, illetve szoftverszállítóknak, hiszen jól működő, biztonságos rendszerekre van szükség ahhoz, hogy valóban hatékonyan használható legyen a rádiófrekvenciás azonosítás. A CSB-System esetében az élelmiszeripar és a logisztika számos területén működő partnereiknél szempont volt egy olyan komplett vállalatirányítási megoldás kialakítása, amely már jelenleg is alkalmas RFID-kezelésre, még ha jelen pillanatban nem is használják. Ha egy vállalat stratégiájában szerepel RIFD-megoldás kialakítása, mindenképpen a jelen döntéseinél is figyelembe kell vennie, hogy a kiválasztott IT-megoldás szállítója rendelkezik-e megfelelő tapasztalatokkal és szoftverfelületekkel a későbbi RFID-bevezetés támogatására.
Azt a CSB szakértője is elismeri, hogy a vonalkód olcsóbb megoldás, azonban bizonyos esetekben az RFID tag-ek/chipek az üzemi vagy raktári környezetben alkalmasabbak a szükséges információk hordozására. Például a tag-ek elhelyezhetők bármilyen tárolóeszközön nem szükséges az egyes rakatok szétbontása ahhoz, hogy az összes azonosítót leolvassuk. Az RFID chipinformációk egyszerűen felülírhatók, nincs szükség például a ládacímkék lekaparására vagy átragasztására, ha cserélődik azok tartalma.

Tömegesen, gyorsan több adat
Steinbinder Romulus, a Synergon Retail Systems Kft. ügyvezető igazgatója szerint az RFID áttörésének késlekedése három okra vezethető vissza. Egyrészt a technológia kiforratlanságára, másrészt a bevezetés jelentős költségére, valamint – tulajdonképpen ebből a kettőből fakadóan – egyfajta bizalmatlanságra az ilyen megoldásokkal szemben. A vonalkód olcsón előállítható, és még mindig elég azonosításra.
Az ügyvezető igazgató szerint nem várható egy olyan gyors elterjedés, mint a vonalkód bevezetésének idején. Várhatóan speciális területeken alkalmazzák először, és csak ezt követően válhat általánossá: például a logisztikában vagy a kiskereskedelemben. Az elterjedés szélesebb körű lesz ott, ahol a vonalkód digitális száma minimális információt hordoz.
Steinbinder Romulus szerint az RFID előnye, hogy egy pillanat alatt lehet akár tömegesen is beolvasni termékadatokat. Például egy adott kosár vagy raklap tartalmát nem kell egyesével megfogni és beolvasni. Másrészt több adatot lehet rögzíteni ezekre a címkékre, így több információhoz juthatunk a vonalkóddal szemben, például gyártási adatokat is tárolhatunk.
Az RFID bevezetése speciális alkalmazási területeken térülhet meg viszonylag rövid idő alatt, például személyazonosítás céljából rendezvényeken, sporteseményeken, úgymint koncerteken, sípályákon, élményfürdőkben. De akár nagy értékű eszközök azonosítására is kiválóan alkalmas lehet, akár az informatikában vagy egyéb területeken. Az Amerikai Egyesült Államokban, a gyógyszeriparban már vannak referenciák.
Vass Enikő