Volt egyszer egy Vadnyugat?

A PricewaterhouseCoopers Kft. február végén a beszállítókkal szemben tanúsított tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról alkotott törvény első évének tapasztalatairól szervezett kerekasztal-beszélgetést. A jogalkotó szerint a törvény rendezettebb viszonyokat hozott létre a kereskedői-beszállítói kapcsolatokban. A beszélgetésen a jogalkalmazó az elmúlt év vizsgálatait elemezve a leggyakoribb hibákra és tévedésekre hívta fel a figyelmet.

Biczó Péter, a PwC Kereskedelmi és FMCG-csoportjának vezető üzlettársa rövid köszöntő keretében üdvözölte a vendégeket. Ezt követően a beszélgetést moderáló Dr. Firniksz Judit, a PwC-vel együttműködő Réti, Antall és Madl Landwell ügyvédi iroda ügyvédje így fogalmazta meg a rendezvény célját:

– Ennek a beszélgetésnek az lehet a legfőbb eredménye, hogy olyan praktikus és szemléletbeli kérdéseket tudunk tisztázni, amelyek a mindennapi gyakorlatban segíthetik majd a piaci szereplőket mind beszállítói, mind kereskedői oldalon.

A Réti, Antall és Madl Landwell ügyvédi iroda szakértője alapos áttekintés során szemléltette a beszállítókkal szemben tanúsított tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény (a továbbiakban Tfmtv.) legfontosabb, az idei évtől életbe lépő módosításait. A módosítás értelmében kiegészült a beszállító fogalma, mégpedig a kizárólagos irányítás alá tartozó piaci szereplők körével, valamint új besorolást kapott a logisztikai díj a kereskedő üzleti érdekeit szolgáló költségek körében.

A törvénymódosítás keretén belül ugyancsak módosították az akciótartási szabályokat. A törvény részben a beszállítói hozzájárulás kikötését korlátozza, illetve meghatározza, milyen módon lehet az időtartamot, mennyiséget és az árengedményt alkalmazni, és azt, hogy az elszámolás során milyen többletkötelezettségeket kell betartaniuk a kereskedőknek. Az akciós ármegállapításra vonatkozóan a Tfmtv. előírja, hogy az átadási ár, illetve az önköltségi ár alatti értékesítés bizonyos kivételektől eltekintve tilalmazott.

Külön problémakört alkot a bónuszok kérdése, különös tekintettel a forgalmi többletteljesítmény ellentételezésére alkalmazandó bónuszok feltételeire. Az utolsó halmaz pedig a fizetési feltételeket érinti, ezen belül is a fizetési határidőt, illetve a számlakezelés problémáit.

Fő cél a piaci aszimmetria

csökkentése

Jogalkotói oldalról dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára értékelte a sok vitát kiváltott Tfmtv. első évét.

A helyettes államtitkár elöljáróban hangsúlyozta, hogy az a gazdasági piaci környezet, amely ezt a törvényt egy évvel ezelőtt szülte, nem változott. A törvény egy recessziós időszakban született, a csökkenő fogyasztás élesebb versenyhelyzetet idézett elő.

– Ha a törvény céljait nézzük, első helyen a piaci aszimmetria csökkentését kell megemlítenünk – mondta Feldman Zsolt. – A kormányzat a néhol vadnyugati viszonyokat próbálta rendezett keretek közé terelni. Ezen kívül az unió céljaival azonosulva nagyobb átláthatóságot, transzparenciát kívánt teremteni a piacon.

A helyettes államtitkár a továbbiakban kiemelte, hogy az eltelt egy év tapasztalatai tükrében, és részben a szektort érintő jogi és szabályozási változások miatt szükségessé vált az Tfmtv. felülvizsgálata és egyértelműsítése. Ennek keretében került sor az említett változtatásokra. A logisztikai díj esetében például a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy ez olyan költség, ami inkább a kereskedő érdekkörébe tartozó logisztikai feladatok ellátásához kapcsolódik, ezért nem terhelhető a beszállítóra. Más a helyzet azonban az akciók tekintetében. Ebben az esetben az eredeti szabályozás nem tudta jól megfogni az akciók lényegét, mert pusztán időbeli korlátokat szabott meg, így viszont kiskapukat hagyott nyitva. Ezt pontosítandó dolgoztak ki a jogalkotók mennyiségi kritériumokat. A 30 napos fizetési határidő esetében pedig az a megfontolás, hogy a fogyasztók irányába történő értékesítés egy viszonylag azonnal realizálódó bevételnek tekinthető, amely lehetőséget teremt a beszállítók számára a termelésük folyamatos fenntartásához szükséges források biztosítására.

– Hozott is valamit ez a szabályozás, meg nem is – fogalmazott a helyettes államtitkár. – A visszajelzések alapján azt látom, hogy a kitűzött törvényi célok részben teljesültek. Az azonban bizonyos, hogy mindenképp visszatartó erejűek. Ebből következik, hogy a beszerzési kötöttségek erősödése komoly változásokat indukált a piacon. Azok a jóslatok, hogy ez a törvény jelentős importnövekedést generál, nem váltak valóra, hiszen a meglévő stabil beszállítói kapcsolatokat nem tette semmissé.

Bónusz vagy szolgáltatás

Bereczki Attila, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Agrárpiac-ellenőrzési Önálló Osztályának osztályvezetője a kerekasztal-beszélgetés keretében ismertette a hivatal által végzett eddigi vizsgálatok eredményeit és tapasztalatait.

A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a kereskedők sok esetben ugyan beállították a számítógépes rendszert 30 napos fizetésre, de mégis kicsúsztak az időből, mert nem vették figyelembe a hétvégét vagy az ünnepnapot.

Az osztályvezető további példaként említette, hogy egy másik vizsgálat esetében probléma volt a fix bónusz, azaz a teljesítménykövetelményhez nem kötött utólagos engedmény. A beszállítónak olyan jogcímen kellett ebben az esetben fizetnie, amiért cserébe semmit sem kapott. A törvény viszont csak a progresszív bónuszokat engedi meg, tehát a teljesítmény függvényében adott utólagos engedményekét.

Sok vitát váltott ki a fix bónusz meghatározása, ugyanis korábban ennek körét a törvény nem rögzítette. Mostanra a helyzet egyértelműbbé vált: ami a progresszív bónuszok közé nem tartozik, az fix bónusznak minősül.

– A bónuszt a kereskedők gyakran keverik a szolgáltatásokkal. Lényeges különbség, hogy a bónusz esetében – ellentétben a szolgáltatással – nem történik számlázás: áfa nélküli elszámoló levelet adnak ki. Sokszor a szolgáltatásokat bónusznak nevezték el, de a mögöttes tartalom nem ilyen jellegű volt – hívta fel a figyelmet Bereczki Attila.

Bereczki szerint azzal is gyakran szembesült a hivatal, hogy az üzletszabályzatokban nem volt egyértelműen (vagy egyáltalán) meghatározva a maximális díjtétel.

Az utólagos számlahelyesbítés

megengedett

A kerekasztal-beszélgetés mintegy 50 résztvevője sok kérdést vetett fel a szakértőknek.

Az MgSzH korábbi gyakorlatára utalva az osztályvezető a résztvevőknek jelezte, hogy összességében a hivatal tavaly 177 millió 19 ezer forint bírságot szabott ki beszerzési ár alatti értékesítés miatt, illetve ötven esetben 138 terméknél állapított meg jogsértést.

Bereczki Attila az eseményen külön kitért a nettósítás témakörére. Ezzel kapcsolatban a következő gondolatokat emelte ki:

– A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal törekszik arra, hogy a valós, törvény által elismert szolgáltatások továbbra is szolgáltatásként szerepeljenek a megállapodásokban. Ezek nettósítása tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, és a jogsértés megállapítása esetén komoly bírságra lehet számítani – mondta az osztályvezető.

Az MgSzH munkája során azonban sok kérdés merült fel az akciós értékesítés szabályozásával kapcsolatban is. A hivatal ilyenkor azt vizsgálja, hogy a kereskedő a beszállítótól kapott ártömeget továbbadja-e a fogyasztóknak. Az akciós áron és a normál áron való beszállítás keveredése kerülendő, ám a kereskedő maga határozhatja meg, mikor vet véget az akciónak. Az előírás szerint mindennel el kell számolni, mégpedig a számlázott átadási áron. Ugyanakkor a hivatal is elfogadja az utólagos számlahelyesbítést, amelyet a számviteli törvény engedélyez.

Vasárnap zárva?

A rendezvény záróakkordjaként dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Madl Landwell ügyvédi iroda ügyvédje a vasárnapi nyitva tartás korlátozásával kapcsolatos törvényjavaslat alapkoncepcióját ismertette. A jelenlegi szabályozás szerint a munkavállalót általában heti két pihenőnap illeti meg, az egyik napnak vasárnapra kell esnie. De a törvény sok kivételt enged a vasárnapi munkavégzésre. Az új szabályozási javaslat ezen kivételek számát lényegében háromra kívánja szűkíteni: a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál végzett, a megszakítás nélküli, illetőleg az idénymunka kaphat felmentést a tilalom alól.

A rendeltetésük folytán e napon is működő munkáltatók fogalma a törvényjavaslatban tételesen felsorolásra kerül. Elsősorban azok a munkáltatók tartoznának ide, amelyek a lakosság hétvégi pihenését közvetlenül szolgáló szolgáltatást nyújtanak, másrészt ide tartoznak bizonyos kereskedelmi szolgáltatást végző munkáltatók is. A kereskedelmi egységek közül kiemelést érdemelnek a vendéglátóüzletek, kereskedelmi szálláshelyek, virágboltok, benzinkutak, továbbá a 280 négyzetméter alatti kereskedelmi egységek egy része. Ezek a jövőben is nyitva tarthatnának vasárnap is. A jogalkotó kedvezni kíván a mikrovállalkozásoknak is azzal a javaslattal, hogy olyan üzletek nyitva tartását is engedélyezné vasárnap, ahol ez nem jár munkavállaló foglalkoztatásával. A törvényjavaslat minden egyéb üzletnek engedélyezi, hogy évente legfeljebb 12 alkalommal nyitva tarthasson vasárnap is. Munkaszüneti napon, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapon ugyanakkor még a kedvezményezett üzletek sem nyithatnak majd ki.

A megváltozó vasárnapi nyitva tartást jövő év elejétől tervezik bevezetni.

Szalai L.