Vodkával együtt főleg más italokat vásárolnak

Kimagasló Magyarországon a diszkont csatorna értékben mért piaci részesedése például jégkrémből, mélyhűtött baromfiból, ásványvízből és édes kekszből. A Nielsen a kategóriák trendjei mellett arra is választ ad, hogy mit tartalmaznak a vásárlók kosarai az Aldi és a Lidl üzleteiben.A Kiskereskedelmi Index szerint a diszkont bolttípus 17 százalékkal részesedett a Nielsen által mért 90 élelmiszer-kategória kiskereskedelmi forgalmából, 2009. december–2010. májusban, értéket tekintve. Ezt a 17 százalékot meghaladta a diszkontban a legnagyobb forgalmú 20 termékcsoport közül a következők részaránya: sajt, kávé, ásványvíz, gyümölcslé, tejföl, étolaj, kutyaeledel, margarin, édes keksz, táblás csokoládé, praliné, túró és cukorka. Ami a Nielsen által mért 60 háztartási vegyiáru- és kozmetikumkategóriát illeti: bolti eladásukból értékben 10 százalék jutott a diszkontra 2009. május–2010. áprilisban. A top 20 termékcsoport közül az átlagot a következők mutatója haladta meg: mosószer, toalettpapír, öblítő, általános tisztítószer, mosogatószer, papír zsebkendő, szappan, konyhai törlőkendő, egészségügyi betét, továbbá toalett-tisztító.

Mit vesznek az én termékemmel együtt?

A diszkont forgalmával kapcsolatban a piaci szereplők számára több kérdés is felmerülhet. Például: Az én kategóriámmal együtt melyik más kategória termékeit vásárolják? Azok gyártói márkák vagy a lánc saját márkái? Termékemet a vásárlók hány százaléka teszi kosarába? Átlagosan hány cikkelemet tartalmaz egy kosár? Érdemes multipack kiszerelést belistázni diszkontban? A vásárlási szokások különböznek az egyes diszkontláncokban? Lehetne tovább folytatni a kérdések listáját. Helyette inkább nézzünk meg egy külföldi esettanulmányt. Egy lengyel diszkontláncban a kosarak 16 százalékában találtunk valamilyen sört. A sört tartalmazó kosarak ennél nagyobb arányban, 19 százalékkal járultak hozzá a lánc forgalmához.

Szintén az esettanulmányban szerepel annak a vizsgálata, hogy a diszkontláncban melyek a vodkával együtt leggyakrabban vásárolt kategóriák. Nos, a vodkavásárlók 18 százaléka vett sört is, 15 százaléka gyümölcslevet vagy más ízesített, szénsavmentes italt, 13 százalék szénsavas üdítőitalt, 8 pedig ásványvizet.
További sorrend: cigaretta és sajt 6-6, sós rágcsálnivaló és táblás csokoládé 5-5, tartós tej 4 százalék. Az együtt vásárolt termékeket érdemes egymás közelébe helyezni az eladótérben, mert ezáltal is nagyobb lesz a vevők figyelme bizonyos kategóriák iránt, és a kosárérték is. Az ilyen párokat érdemes lehet akár akciós összecsomagolások formájában kínálni. Szintén figyelemre méltó elemzési eredmény az úgynevezett lift factor: azt mutatja meg, mennyivel valószínűbb, hogy egy terméket megtalálunk bizonyos másik termék mellett, mint egy átlagos kosárban. Például 88 százalékkal valószínűbb, hogy egy vodkavásárló kosarában bort is találunk, mint egy átlagos vevői kosárban.

Többet költenek a gyártói márkák vevői

Egy másik esettanulmányból azt a következtetést vontuk le, hogy bizonyos kategóriánál a gyártói márkák vásárlói alkalmanként többet költenek, mint akik a lánc saját márkáját részesítik előnyben. Valószínűsíthető, hogy aki márkás sört vesz, az a nagyobb beszerzés végett keres fel egy üzletet. Ugyanis a prémium sörök vásárlóinak kosaraiba több termék kerül más kategóriákból, mint a kereskedelmi márkás sörök mellé. Utóbbiak vásárlói sokszor csak az ital kedvéért ugranak be egy boltba.
A vizsgált lengyel diszkontlánc számára nagyon fontosak bizonyos kategóriák gyártói márkáinak vásárlói, mivel 85 százalékkal többet költenek, mint az átlagos vevők.
Ugyanakkor a vizsgált kategóriából gyártói márkát vásárlók más kategóriáknál nem feltétlenül részesítik előnyben a gyártói márkákat, mert kereskedelmi márkás terméket is tesznek kosarukba.