VM: arányos teherviselés a biztonságos élelmiszerekért

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetésének célja, hogy az élelmiszerlánc szereplői között arányosabb legyen a teherviselés – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (MV) csütörtökön.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj az első lépésnek tekinthető abban az átalakítási folyamatban, melynek célja – a kormány programmal és a Nemzeti Vidékstratégiával összhangban – egy erősebb, átláthatóbb hatósági szervezet és tevékenység megteremtése.

Mindehhez a szaktárca még hozzáteszi: az élelmiszer- és az élelmiszer-ellátás biztonságának szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése, a minőség-ellenőrzés megerősítése, a kritikus infrastruktúrák védelme nemzetbiztonsági kérdés. A társadalom érdekében végzett szigorú ellenőrzések jelentős kiadásokkal járnak. A felügyeleti díj költségeit az érintett élelmiszerlánc-szereplők – termőföldtől az asztalig – kötelesek megfizetni.

A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-szereplők közötti arányos teherviselést valósítja meg, felváltva a korábbi igazságtalan rendszert. A nemzetgazdasági folyamatok, illetve az érintettek közötti különbségek figyelembe vételével, a felügyeleti díj fizetésére kötelezettek körének kialakításkor kiemelten fontos volt az arányos teherviselés megvalósítása. Szem előtt tartva ugyanakkor azt az Alapvető célt: többen fizessenek, de kevesebbet.

A fennálló rendszerben ugyanis van olyan szektor – például a kereskedelem -, amely miközben a hatóság jelentős erőforrásait köti le, nem járul hozzá az ellenőrzés költségeihez. Más szereplőkre viszont aránytalanul nagy teher nehezedik, így a hússzektorra vagy a vágóhidakra.

A Vidékfejlesztési Minisztérium ezért vizsgálja felül a jelenlegi élelmiszerlánc-felügyelet igazgatási, szolgáltatási díjait. Ennek következtében kevesebb díjtétel lesz, és egyes területeken csökkennek a díjak. Összességében a vállalkozások terhei nem növekednek a VM szerint.

A terhek viselésének az állam, az élelmiszervállalkozók és a fogyasztók közötti megosztásával arányos teherviselés valósul meg. A szolgáltatási díjak számának csökkenésével pedig növekszik az átláthatóság.

A VM elképzelései szerint a felügyeleti díj mértéke az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenység utáni bevétel vagy jövedelem egy ezreléke lesz, amely közvetlenül az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósághoz folyik be. Mentesülnek a felügyeleti díj megfizetése alól azok a mezőgazdasági kistermelők, akiknek SZJA köteles – adóévben számított – éves jövedelme nem haladja meg a 8 millió forintot.

Az élelmiszerlánc szereplőinek közvetlen hozzájárulásával egyrészt szinten tarthatók azok a feltételek – például szakképzett hatósági személyzet, korszerű, kellőképpen felszerelt laboratóriumok, vizsgálati eszközök -, amelyek a hatósági feladatok ellátásához feltétlenül szükségesek. Másrészt ez a bevétel hozzájárulhat a különböző fejlesztésekhez, például az átfogó élelmiszerlánc-felügyeleti informatikai rendszer, az egységes élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázis, nemzeti referencia laboratórium fenntartásához.

A közvetlen és igazságosabb hozzájárulás növeli a szereplők felelősségérzetét, az átláthatóság erősíti a hatóság iránti bizalmat. Az intézkedéssel növekszik az élelmiszerbiztonság is, amely a lakosság egészségének javulását eredményezi – tartalmazza a tájékoztatás. (MTI)