VM-államtitkár: a vadhús is bekerülhet a közétkeztetésbe

Évente tartósan 12 ezer tonna vadhús kerül piacra Magyarországon, ennek értékesítését a kereslet élénkítésével lehet megoldani, de a tárca vizsgálja annak lehetőségét is, hogy bevonják a vadhúst a közétkeztetésbe – mondta el a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szombaton a Zala megyei Bakon.

Kardeván Endre a Sohollári-völgyben rendezett zalai vadászati évadnyitón mondott beszédében tért ki arra, hogy soha nem látott mértékűre duzzadt a vaddisznó országos terítéke, a 2012-13-as vadászati évben 148 ezer vaddisznót lőttek ki Magyarországon.

A hazai és a nemzetközi piacon egyaránt számolni lehet azzal, hogy nagy mennyiségű vadhús kerül forgalomba, ezért is támogatják a magyarországi feldolgozás szintjének emelését, illetve vizsgálják a lehetőségét, hogy miként kerülhet a közétkeztetésbe is a vadhús – jelezte az államtitkár.

Kardeván Endre arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy Zala megye természeti és vadászati értékeit illetően „az ország egyik legkiválóbb és látnivalókban leggazdagabb vidéke”. Ezt bizonyítják a megyében lőtt világrekord gímszarvastrófeák, „köztük az utóbbi évek legkiválóbb, legérettebb agancsa, amelyet két éve szintén Zala megyében terítettek le”.

Az államtitkár kifejtette: a mostani kormányzati ciklus több könnyítést hozott a vadászati ágazatnak. Módosították a nagyvadak azonosításával kapcsolatos rendeletet, ezzel összefüggően a vadhús forgalomba helyezéséről szóló jogszabályt, amelynek révén az egészséges vadhús könnyebben jut el a fogyasztókhoz. Ez a felvásárlási árak növekedését és a felesleg értékesítését is lehetővé tette.

A kedvező változások között említette a fegyvertartással kapcsolatos szabályok életszerűbbé tételét és az adminisztrációs terhek csökkentését. A jövőben például visszavonásig lesz hatályos a fegyvertartási engedély, egyszerűsödött a fegyver vásárlása és átadása, ésszerűbb lett a fegyvertárolás és -szállítás szabálya, eltörölték a vadászfegyverek időszakos műszaki vizsgálatát.

A büntető törvénykönyv az orvvadászokat két és három év közötti börtönnel fenyegeti, és a rendészeti törvény a hivatásos vadászokat többletjogosítványokhoz juttatta. A vadászterületeken igazoltathatnak, járművet állíthatnak meg és vizsgálhatnak át, ha kell, kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak – sorolta Kardeván Endre.

Rosta Gyula, a megye vadászterületeinek egyötödét kezelő Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója ugyancsak méltatta az ágazat kedvező változásait, de szólt arról is, hogy nem született meg a régóta várt új vadászati törvény. A gazdálkodást alapjaiban meghatározó vadkártérítési szabályok emiatt nem változtak, holott a mezőgazdasági és erdei vadkárok mértéke folyamatosan emelkedik, amelyet csak védekezéssel és a kilövések növelésével tudnak mérsékelni.

Gondjaik között említette, hogy miközben Zalában túlszaporodtak a gímszarvasok, a fiatal bikákat terítik le, ami a hosszabb távú vadgazdálkodás szempontjai miatt vagy a további világrekordok reményében elfogadhatatlan gyakorlat.

Rosta Gyula beszélt arról is, hogy a „nyomasztó bevételkényszer” a kilövések és a selejtezés fokozásával oldható, például a vaddisznóvadászatokra ma korlátlan az igény, de „elkerülhetetlennek tűnik a vadászok jóval nagyobb anyagi áldozatvállalása is”. Három év alatt 50 százalékkal emelték a kilövési tervüket, így jelenleg évente 7 ezer nagyvadat teríthetnek le a megyében, de ezt a mennyiséget mindaddig növelik, amíg a mezőgazdasági és erdei károk jelentős mértékben nem csökkenek. (MTI)