Vízválasztó év a szőlészetben: így küzdenek a borászok az aszállyal

A 2025-ös év eddig rendkívül aszályosnak bizonyult, ami immár nemcsak a szántóföldi növényekre és kertészeti kultúrákra, hanem egyre látványosabban a szőlőültetvényekre is rányomja bélyegét. A szakértők szerint bár a szőlő hagyományosan szárazságtűrőbb fajta, a virágzást követő időszakban, a szemek növekedésekor kifejezetten érzékeny a vízhiányra.

„Reped a föld, a szőlő nem bírja tovább” – fogalmazott Giczi Zsolt, a Varga Pincészet szőlészeti vezetője az Agrárszektor kérdésére. A pincészet 150-160 hektárnyi ültetvénye országszerte súlyos csapadékhiánnyal küzd: 8-10 centiméteres repedések jelentek meg a kiszáradt talajon, és már nem elegendő a kultivátorozás vagy talajtakarással történő vízmegtartás sem. Ha nem érkezik számottevő eső a következő időszakban, a friss telepítések öntözésére is szükség lehet.

Fajtától függően egyelőre még jelentős mennyiségű termés látszik a tőkéken – a hárslevelű például bőven termett. A probléma az, hogy a növények valószínűleg nem lesznek képesek „kinevelni” a szemeket, azaz a mennyiség súlyra nem fog jelentkezni. A szakember szerint a Balaton-felvidéken akár 30–50%-os eltérések is kialakulhatnak a termőterületek között. Ha tovább súlyosbodik az aszály, a pincészet kénytelen lesz terméskorlátozással védeni a tőkéket.

A rendkívüli szárazság miatt minimális a gombabetegségek megjelenése, de a pincészet ennek ellenére végrehajt minden szükséges permetezést – 14 napos ciklusokban. A rovarnyomás azonban jelentős, különösen a Balaton térségében, ahol a kabóca egyre nagyobb gondot okoz. A fekete rothadás terjedését is aggodalommal figyelik, amelynek elleni védekezéshez a borászok még nem alkalmazzák széles körben a legkorszerűbb szereket.

A szezon már a tavaszi fagyokkal rosszul indult: a korai érésű fajták fás részei is akár 10–20%-ban károsodtak. Ez legyengítette a növények védekezőképességét, amit a forróság csak tovább ront. A szakember szerint emiatt egyes tőkék néhány éven belül végleg kipusztulhatnak, különösen, ha a klímaváltozás okozta stressz nem csökken.

„A következő években egyértelműen ki kell építeni az öntözőrendszereket, vagy már eleve azokkal együtt kell telepíteni a szőlőt” – mondta Giczi Zsolt. A csapadékmentes időszakok állandósulása ugyanis már nemcsak átmeneti kihívás, hanem rendszerszintű kockázat a borászatok számára.