Visszatérhet a vasárnapi zárvatartás Európában

Belgium: Carrefour megállapodás, vasárnapi nyitás

A belga kiskereskedelmi piacon új lendületet kapott a vasárnapi boltnyitás gondolata. A Carrefour úgy döntött, hogy 40 hipermarkettel és 43 szupermarkettel csatlakozik a vasárnapi nyitva tartást terjesztők köréhez: 2026. január 18-tól a boltjaik reggel 8-tól délután 12-ig — vagyis délelőtti órákban — nyitva tartanának vasárnap. A döntést szakszervezeti egyeztetés előzte meg, és garantálták a dolgozói pótlékokat és a munkahelyi védelmet — a franchise modell kizárásával.

Nem csak a Carrefour állt be a sorba: több független vagy franchise-rendszerben működő bolt is nyitva tart vasárnap, illetve az olyan láncok, mint az Intermarché vagy a Delhaize többsége is hasonlóan döntött már korábban. Így a belgiumi piac egyre inkább tolódik a szabad vasárnapi nyitvatartás felé — legalábbis a nagyobb láncok körében.

A dilemmák: pénzügyi realitás vs. munkahelyvédelem

A belga piacon sem egységes a kép. A nagy múltú áruházlánc Colruyt Group továbbra is ellenzi a vasárnapi nyitvatartást. Indoklásuk szerint a vasárnapi vásárlói átlagkosár jóval alacsonyabb — például 27 euró, míg hétköznapokon 35 euró, sőt más napokon elérheti a 70 eurót is. A cég szerint ilyen alacsony kosárérték mellett a vasárnapi működés üzleti szempontból nem kifizetődő.

A vita tehát nem csak erkölcsi vagy szociális kérdés: a gazdasági számítások, munkaerő-költségek, vevői volumen és vásárlói szokások sokféle elemből álló mozaikot alkotnak.

Mi Magyarországon történt: már volt hasonló próbálkozás

Fontos tanulság a magyar piac számára is a 2015–2016-os boltzár-kísérlet. Akkor a legtöbb kiskereskedelmi üzletnek kötelezően zárva kellett tartania vasárnap, kivéve néhány kis bolt, benzinkút vagy piac. Az intézkedés célja a kereskedelmi dolgozók pihenőidejének védelme és a hétvégi családi élet támogatása volt.

Ám a lakosság elégedetlensége, a bevásárlás kényelmetlensége és a kereskedelmi láncok bevételkiesése olyan erős ellenállást váltott ki, hogy 2016 áprilisában a parlament visszavonta a szabályt — a boltzár megszűnt, a vasárnapi nyitva tartás újból szabaddá vált.

Az eset jól mutatja: a vásárlói szokások, a piaci kereslet és a társadalmi elvárások gyorsan tudnak változni — és nehéz olyan szabályt fenntartani, ami tartósan kiszolgál minden érdekcsoportot.

Európai mozaik: nincsen egységes recept

Az EU-ban ma sem létezik egységes szabály a vasárnapi boltnyitásra. Minden tagállam saját rendszere szerint szabályoz: vannak, ahol teljes tiltás van (például nagyobb boltokra), más országokban csak kivételek engedélyezettek (kis üzletek, turisztikai zónák, benzinkutak), de akadnak olyan piacok is, ahol a vásárlói igényekhez igazodva szabad a vasárnap.

Ez a diverzitás piaci előnyt jelenthet azoknak a kereskedőknek, akik rugalmasan tudnak reagálni — ugyanakkor jogi és munkaügyi kockázatokat is rejt: ha a szabályozás gyakori változásnak van kitéve, az befolyásolhatja a logisztikát, a munkaerő-gazdálkodást és a bevételi stabilitást is.