Tovább keresi a régiók „kiscsillagait” a Tesco

Létezik egy berögzült kép a vérszívó beszerzőről és a kizsákmányolt beszállítótól. A Tesco beszállítói fórumai, amelyek közül a június 2-án rendezett visegrádi immár a negyedik volt, ennek ékes cáfolatai. Egyre több kereskedelmi lánc ismeri fel, hogy nem csak globális léptékben érdemes gondolkozni: a helyi ízeknek, termelőknek piaci potenciálja van. És, bár törődést igényelnek, meghálálják a rájuk fordított energiát.

Visegrádon vagyunk, egy hotelben, ahová ezúttal Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megyei kis- és középvállalkozásokat, termelőket várt a Tesco. Többek között arról egyeztet velük, milyen gyártási kapacitással bírnak, milyen jellegű és minőségű termékeket mekkora mennyiségben tudnának szállítani a Tesco áruházaiba.

Egy tésztás szerencsét próbál

Józsa Béla egy tésztákkal teli kartondoboz és egy molinó társaságában várja, hogy sorra kerüljön az ötös számú asztalnál. Az asztalok egyik oldalán a termékcsoportokért felelős beszerzők ülnek, a másik felén egymást váltják a környékről érkezett élelmiszeripari cégek képviselői.

Összeismerkedünk, és Józsa úr elárulja: lassan negyedszázada foglalkozik tésztagyártással. A Józsa Kft. Gödöllőn működik, bevétele 100 és 200 millió forint között mozog, évtől függően. Most épp nehéz idők járnak, mondja. A lisztár az egekben, a kereskedők nem hajlandók elfogadni egy ekkora cégtől, hogy muszáj árat emelnie. Nemrég vásárolt új gépeket, most 30%-os a kapacitáskihasználtsága.

Úgy érzi, van esélye bejutni a Tescóba. Idáig legfontosabb partnere a Coop volt, ezért a régió legtöbb településén már jól ismert a Józsa Tészta jellegzetes, piros csomagolása. Ez is egy ütőkártya a kezében. Ezen kívül nagy reményeket fűz különleges levesbetétjeihez, amelyek egyedülállóak az országban. Józsa úr hosszabb távon optimista: úgy látja, hogy a szósz- és öntetválaszték sokat fejlődött az elmúlt években Magyarországon, tésztában viszont megrekedtünk 5-6 alapterméknél. Így arra számít, hogy a tésztaválaszték előbb-utóbb „hozzászínesedik” a szószokéhoz.

Cél a 30 milliárd forint

Még szívesen beszélgetnék vele tovább, de indulnia kell az asztalához, ahol az illetékes beszerző már kíváncsian várja a gödöllői tésztagyárost. Én pedig leülök beszélgetni David B. Wooddal, a TESCO Global Áruházak Zrt. kereskedelmi igazgatójával.
Ő elmondja, hogy regionális fórumot első alkalommal 2009 novemberében szerveztek. Az előző három fórum eredményeként már csaknem 60 beszállító közel 250 termékét listázta be az áruházlánc.

A fórumokat meghirdetik a régióban, bárki jelentkezhet, nincs előszűrés. Erre a napra 61 beszállító jelezte részvételét. A beszélgetés során a beszerzők eldöntik, örülnének-e a vásárlóik, ha az adott termékvonallal bővülne a választék. Döntéseik megalapozottságát mutatja, hogy az előző rendezvények következményeképpen belistázott termékek mindegyike máig kapható a Tescóban, említi meg büszkén David B. Wood.

Körülbelül minden harmadik ilyen beszélgetésből lesz üzlet. Hogy hány áruházra szól a szerződés, az persze elsősorban a beszállító nagyságától, kapacitásától függ. Akár egy áruházba való belistázás is szóba jöhet, ha egy kis tételben gyártott, de minőségi termékkel jelentkezik egy cég. A legtöbb helyi újdonság a bor, péksütemény, húskészítmény és savanyúság kategóriáiban jelenik meg a polcokon. Jelenleg éves szinten ezek a termékek mintegy 3 milliárd forint forgalmat hoznak a Tescónak. Célkitűzésük, hogy ezt 30 milliárd forintra növeljék.

Az igazgató konkrét sikertörténeteket is megemlít. Az első fórumukra jelentkezett például az Alpok-Aqua Kft., amelyek ásványvizei mára az egész országban ismertek. Egy másik jó példa a Dereszla Kft. Dorombor borcsaládja – kis tételben kezdték, és ma már az eredeti mennyiség többszörösét értékesítik.

A sikereikhez hozzájárul, hogy a lánc a belistázás után sem engedi el ezeknek a vállalkozásoknak a kezét. A technológiától az üzletpolitikáig sokrétű tanácsadással amolyan patronómusi szerepet vállal magára, hogy a vállalkozás minél sikeresebb legyen. Ez ugyanis közös érdek, nyomatékosítja zárásul David B. Wood.

Sz. L.