Világméretű túltermelés hajtja lefelé a mezőgazdasági termelői árakat
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2015 áprilisában is folytatódott az immár huszonkét hónapja tartó csökkenő tendencia a mezőgazdasági árindexben. A most napvilágot látott KSH adatok szerint 2015 áprilisában a mezőgazdasági termelői árak 8,0 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakiaktól. Ezen belül a növényi termékek ára 7,4, az élő állatok és állati termékeké 9,0 százalékkal csökkent. A gabonafélék ára 16, a burgonyáé 28, a gyümölcsféléké 9,5 százalékkal csökkent.
Hála az idény-termékeknek, a növényi termékek közül egy éves viszonylatban emelkedni csak a zöldségek ára tudott (17%). Az élő állatok termelői árszintje 6,4 százalékkal csökkent egy év alatt. A vágósertés termelői ára 12, a vágóbaromfié 3,0 százalékkal mérséklődött. Az állati termékek között is van egy kivétel, a tojás ára 7,3 százalékkal nőtt, a tejé viszont drasztikusan, 20 százalékkal csökkent.
Ahol a legnagyobb a baj: tejtermelés, sertéstartás, szántóföldi növények
A tartós és erős árcsökkenés miatt egyre kritikusabb helyzet alakul ki például a tejtermelésben, a sertéstartásban és a legtöbb szántóföldi növénynél. A mai helyzet nagymértékben nemzetközi árfüggésünk miatt alakult ki. Az azonban, hogy mikor várható trendforduló, nehezen jósolható meg. Azt viszont 2007 óta tudjuk, milyen jelzések utalhatnak a változásokra.
Ilyenek lehetnek a jelentős értéktőzsdei esések, egyre több negatív hír a terméskilátásokról, a pénzpiaci hozamok zuhanása és a hangulat romlása. Az agrártermékekkel szembeni kereslet gyors emelkedésére azonban kevésbé számíthatunk. A magas készletszint miatt nem várható nagy hullám sem. Ahogy azt 2010-ben és 2012-ben is láttuk, kisebb, rövidebb hullámokra van inkább lehetőség. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg tartósan elbúcsúzhatunk a 2010-es árszintektől.
Ennek – többek között – az a nagyon fontos következménye is van, hogy a hatékonyság növelését célzó fejlesztések egyre nagyobb jelentőségűek, nélkülözhetetlenek a fenntartható fejlődéshez. A Vidékfejlesztési Program hamarosan várható pályázati lehetőségei iránt már csak emiatt is nagy a várakozás, az érdeklődés. Az ezzel kapcsolatos finanszírozási igényre Takarékbank is felkészült. Mivel a pályázati feltételek éppen ezekben a hetekben alakulnak ki, illetve véglegesítik azokat, nagyon fontos, hogy minden gazdálkodó és élelmiszer-feldolgozó elkezdje a felkészülést, a pályázatok előkészítését, kezdjen el tárgyalni finanszírozójával.
A rég nem látott hosszúságú és mértékű árcsökkenési tendencia a világméretű túltermeléssel függ össze leginkább. A készletek több terméknél is történelmi csúcson vannak. A mezőgazdaság el tudja látni a növekvő létszámú emberiséget élelemmel, az állandósult elosztási problémákról pedig nem igazán tehet. Szerencsére az éhezők száma is csökken, hiszen – az ENSZ adatai szerint – a tíz évvel ezelőtti szintnél -167 millióval vannak kevesebben, 795 millióan.
A tejszektorban a legnagyobb az árzuhanás
Érzékelhetően a tejszektorban idézi elő a legnagyobb problémát az árzuhanás. Ezt leginkább az okozza, hogy az egy évvel korábbinál 20 százalékkal alacsonyabb nyerstejárak a takarmányárakénál is nagyobb csökkenést mutatnak. A veszteség tehát halmozódik. A rövid távú kilátások rosszak. Példaként a fontosabb világpiaci tömegcikkek európai árváltozását mutatjuk be az alábbi ábrán. Jól látható, hogy általános a csökkenés.
Ami az élelmiszer termékláncon belüli ármozgásokat illeti, áprilisban még a mezőgazdasági áraktól egészen a fogyasztói árakig minden ár a negatív tartományban volt. Azóta a KSH kiadta a májusi inflációs adatot, amelyhez az élelmiszerek 1,2 százalékos év/év emelkedéssel járultak hozzá, főleg a már emlegetett idénytermékek jóvoltából.
Az év eddig eltelt időszakában az agrárárak 7,6, az élelmiszeripari belföldi eladási árak 1,1 százalékkal mérséklődtek, az élelmiszer fogyasztói árak 0,1 százalékkal „nőttek”. A prognózisokban sincs változás, nem látszik olyan tényező, ami a csökkenő ártrendeket megállítaná, esetleg megfordítaná.
Borús kilátások
Ami a kilátásokat illeti, a Takarékbank Agrár Központja rövidtávon nem számít trendfordulóra azon termények és termékek esetében, amelyek nemzetközi árfüggése erős. A Takarékbank Agrár Központjának véleménye szerint az élelmiszerek idei árváltozása nem növelési hatást fejt majd ki az inflációra. (agrarszektor.hu, Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Takarékbank Agrár Központ)
Kapcsolódó cikkeink
KSH: novemberben a fogyasztói árak 3,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos havi értékeket
Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az…
Tovább olvasom >Tájékoztatót adott ki az ENAR adatok támogatáspolitikai felhasználásról az Agrárminisztérium
Az uniós forrásból finanszírozott állatalapú támogatások esetében elvárás az állatok…
Tovább olvasom >9 százalékkal drágult a tölteni való paprika
A KSH adatai szerint Magyarországon 1,28 ezer hektárról 90,61 ezer…
Tovább olvasom >További cikkeink
A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >K&H: ajándékot, de mit és melyik boltból?
A karácsonyi ajándékozás során a fiatalok körében a ruhák vannak…
Tovább olvasom >Gyümölcslékoncentrátum-gyártót vásárolt az Eckes-Granini Németországban
Európa egyik vezető gyümölcslégyártója, az Eckes-Granini megvásárolta Németországban a gyümölcsital-koncentrátumok…
Tovább olvasom >