Világméretű túltermelés hajtja lefelé a mezőgazdasági termelői árakat
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2015 áprilisában is folytatódott az immár huszonkét hónapja tartó csökkenő tendencia a mezőgazdasági árindexben. A most napvilágot látott KSH adatok szerint 2015 áprilisában a mezőgazdasági termelői árak 8,0 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakiaktól. Ezen belül a növényi termékek ára 7,4, az élő állatok és állati termékeké 9,0 százalékkal csökkent. A gabonafélék ára 16, a burgonyáé 28, a gyümölcsféléké 9,5 százalékkal csökkent.
Hála az idény-termékeknek, a növényi termékek közül egy éves viszonylatban emelkedni csak a zöldségek ára tudott (17%). Az élő állatok termelői árszintje 6,4 százalékkal csökkent egy év alatt. A vágósertés termelői ára 12, a vágóbaromfié 3,0 százalékkal mérséklődött. Az állati termékek között is van egy kivétel, a tojás ára 7,3 százalékkal nőtt, a tejé viszont drasztikusan, 20 százalékkal csökkent.
Ahol a legnagyobb a baj: tejtermelés, sertéstartás, szántóföldi növények
A tartós és erős árcsökkenés miatt egyre kritikusabb helyzet alakul ki például a tejtermelésben, a sertéstartásban és a legtöbb szántóföldi növénynél. A mai helyzet nagymértékben nemzetközi árfüggésünk miatt alakult ki. Az azonban, hogy mikor várható trendforduló, nehezen jósolható meg. Azt viszont 2007 óta tudjuk, milyen jelzések utalhatnak a változásokra.
Ilyenek lehetnek a jelentős értéktőzsdei esések, egyre több negatív hír a terméskilátásokról, a pénzpiaci hozamok zuhanása és a hangulat romlása. Az agrártermékekkel szembeni kereslet gyors emelkedésére azonban kevésbé számíthatunk. A magas készletszint miatt nem várható nagy hullám sem. Ahogy azt 2010-ben és 2012-ben is láttuk, kisebb, rövidebb hullámokra van inkább lehetőség. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg tartósan elbúcsúzhatunk a 2010-es árszintektől.
Ennek – többek között – az a nagyon fontos következménye is van, hogy a hatékonyság növelését célzó fejlesztések egyre nagyobb jelentőségűek, nélkülözhetetlenek a fenntartható fejlődéshez. A Vidékfejlesztési Program hamarosan várható pályázati lehetőségei iránt már csak emiatt is nagy a várakozás, az érdeklődés. Az ezzel kapcsolatos finanszírozási igényre Takarékbank is felkészült. Mivel a pályázati feltételek éppen ezekben a hetekben alakulnak ki, illetve véglegesítik azokat, nagyon fontos, hogy minden gazdálkodó és élelmiszer-feldolgozó elkezdje a felkészülést, a pályázatok előkészítését, kezdjen el tárgyalni finanszírozójával.
A rég nem látott hosszúságú és mértékű árcsökkenési tendencia a világméretű túltermeléssel függ össze leginkább. A készletek több terméknél is történelmi csúcson vannak. A mezőgazdaság el tudja látni a növekvő létszámú emberiséget élelemmel, az állandósult elosztási problémákról pedig nem igazán tehet. Szerencsére az éhezők száma is csökken, hiszen – az ENSZ adatai szerint – a tíz évvel ezelőtti szintnél -167 millióval vannak kevesebben, 795 millióan.
A tejszektorban a legnagyobb az árzuhanás
Érzékelhetően a tejszektorban idézi elő a legnagyobb problémát az árzuhanás. Ezt leginkább az okozza, hogy az egy évvel korábbinál 20 százalékkal alacsonyabb nyerstejárak a takarmányárakénál is nagyobb csökkenést mutatnak. A veszteség tehát halmozódik. A rövid távú kilátások rosszak. Példaként a fontosabb világpiaci tömegcikkek európai árváltozását mutatjuk be az alábbi ábrán. Jól látható, hogy általános a csökkenés.
Ami az élelmiszer termékláncon belüli ármozgásokat illeti, áprilisban még a mezőgazdasági áraktól egészen a fogyasztói árakig minden ár a negatív tartományban volt. Azóta a KSH kiadta a májusi inflációs adatot, amelyhez az élelmiszerek 1,2 százalékos év/év emelkedéssel járultak hozzá, főleg a már emlegetett idénytermékek jóvoltából.
Az év eddig eltelt időszakában az agrárárak 7,6, az élelmiszeripari belföldi eladási árak 1,1 százalékkal mérséklődtek, az élelmiszer fogyasztói árak 0,1 százalékkal „nőttek”. A prognózisokban sincs változás, nem látszik olyan tényező, ami a csökkenő ártrendeket megállítaná, esetleg megfordítaná.
Borús kilátások
Ami a kilátásokat illeti, a Takarékbank Agrár Központja rövidtávon nem számít trendfordulóra azon termények és termékek esetében, amelyek nemzetközi árfüggése erős. A Takarékbank Agrár Központjának véleménye szerint az élelmiszerek idei árváltozása nem növelési hatást fejt majd ki az inflációra. (agrarszektor.hu, Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Takarékbank Agrár Központ)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >K&H: a szén-dioxid-kibocsátás magától nem csökken
Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok…
Tovább olvasom >