A világ élelmiszertermelésének egyötöde vész kárba a túlfogyasztás és szemétbe dobás miatt
A világ élelmiszertermelésének mintegy 20 százaléka vész kárba amiatt, hogy az emberek a szükségesnél többet fogyasztanak, és mert az élelmiszerek egy része a szemétbe kerül – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A szükségleteiknél mintegy 10 százalékkal több élelmiszert fogyasztanak az emberek, miközben a megvásárolt élelmiszerek majdnem kilenc százalékát hagyják megromlani, vagy kidobják – derítette ki az Edinburghi Egyetem szakemberei által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amely a globális élelmezési rendszer tíz szakaszát, köztük az élelmiszertermelést és -fogyasztást tanulmányozta, hogy számszerűsítsék a károkat.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatait felhasználva mutatták ki, hogy jóval több élelmiszer vész kárba a rendszerben, mint korábban feltételezték.
A világon előállított 2,1 milliárd tonna termés mintegy fele vész kárba a túlfogyasztás, a szemétbe dobás és a nem hatékony termelési folyamatok miatt. A legkevésbé hatékony folyamat a haszonállattartásból származó termékek előállítása, ami 78 százalékos, vagyis 840 millió tonna veszteséggel jár. Mintegy 1,08 milliárd tonna betakarított terményt használnak fel 240 millió tonna ehető állati termék, köztük hús, tej és tojás előállítására – állapították meg az Agricultural Systems folyóiratban közzétett tanulmányukban.
Csupán a rendszer ezen stádiuma a betakarított terményveszteség mintegy 40 százalékát jelenti – írták a kutatók, akik felhívták a figyelmet arra, hogy a növekvő kereslet az egyes élelmiszerekre, különösen a hús- és tejtermékekre csökkenti az élelmezési rendszer hatékonyságát, és megnehezíti a világ növekvő népességének fenntartható élelmezését.
Ezen kereslet kielégítése környezeti károkat okozhat az üvegházhatású gázok kibocsátásnak növekedése miatt, csökkenti a vízkészleteket és a biodiverzitás elvesztését eredményezheti.
A szakemberek szerint a folyamat megfordítható lenne, ha az emberek kevesebb állati terméket ennének, csökkentenék az élelmiszerhulladékot és nem fogyasztanának többet táplálkozási szükségleteiknél.
Az élelmezési biztonságot erősítené és segítene elkerülni a környezeti károkat a globális élelmezési rendszer veszteségeinek csökkenése. Eddig nem tudtuk, miként hat a rendszerre a túlfogyasztás, amely nemcsak az egészségre, hanem a környezetre is káros – idézte Peter Alexandert, az Edinburghi Egyetem kutatóját a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Agrárminisztérium: közelebb kell hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat
A rövid ellátási lánc megerősítésével közelebb kell hozni egymáshoz a…
Tovább olvasom >Közelebb kell hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat
A rövid ellátási lánc megerősítésével közelebb kell hozni egymáshoz a…
Tovább olvasom >Debrecenben indította el lokális beszállítói programját az Auchan
Debreceni áruházában indította el lokális beszállítói programját az Auchan Magyarország…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szárazság, technológiai verseny és összefogás: beindult a hazai dinnyeszezon
Komoly kihívások közepette indul a 2025-ös magyar dinnyeszezon: a csapadékhiány,…
Tovább olvasom >Romló, de a nemzetgazdasági átlagnál jobb konjunktúra a turizmusban
2025. júniusban a turisztikai cégek 70%-a szolgáltatási árainak növekedéséről számolt…
Tovább olvasom >Áremelkedés, exportcsökkenés, új fogyasztói szokások – így alakult a baromfi- és tojáspiac 2025 első felében
Látványos változások jellemezték 2025 első félévét a hazai baromfi- és…
Tovább olvasom >