Veszteségbe fordult a friss tej értékesítése – rávilágított a GVH grafikonja

Az árrés nőtt, a nyereség eltűnt

A GVH által publikált grafikon szerint a 2,8%-os zsírtartalmú ESL tej esetében 2019-ben még 50,5 forint bruttó árrést realizáltak az üzletek literenként, amelyből 6 forint volt a tényleges nyereség. 2024-re az árrés ugyan 80 forintra nőtt, ám ez sem bizonyult elegendőnek: literenként 14,1 forint veszteség keletkezett.

A fő okok a drasztikusan megemelkedett működési költségek: a munkaerőre fordított kiadások például öt év alatt több mint 60%-kal nőttek, literenként 27 forintról 43,8 forintra. Az energiaköltségek ugyanebben az időszakban közel megháromszorozódtak, miközben az árstopos időszak és az inflációhoz igazított árazás sem tudta kompenzálni az emelkedő kiadásokat.

A soványabb tej még rosszabbul teljesít

A tendencia nemcsak a 2,8%-os tejre igaz. Az 1,5%-os ESL tej esetében már 2023-ban átbillent a mérleg negatívba – tehát a boltok már egy évvel korábban veszteséget könyvelhettek el minden liter után. Ez azt jelzi, hogy a csökkentett zsírtartalmú termékek esetében még kevésbé volt lehetőség az árrések növelésére, hiába nőttek a bekerülési és működési költségek.

A friss tej kockázata nő – a polcról is eltűnhet?

A GVH adatai arra is rávilágítanak, hogy a friss ESL tej az egyik legérzékenyebb termék lett a kiskereskedelmi láncok számára. Mivel a tej gyorsan romló, hűtést igénylő, munka- és energiaigényes termék, értékesítése a növekvő költségnyomás közepette már nemcsak alacsony nyereségű, hanem egyenesen gazdaságtalan. A kérdés, hogy ez a veszteséges üzlet meddig tartható fenn – különösen kisebb üzletek esetében.

Bár a boltok számára eddig stratégiai fontosságú volt az alapvető élelmiszerek, köztük a tej polcon tartása, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, az ESL tejek kínálata akár szűkülhet is a jövőben. Ez pedig újabb kihívásokat jelenthet a vásárlók, a termelők és az ellátási lánc szereplői számára egyaránt.