Vészhelyzet lefújva

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok termelése nő a leginkább, ami főleg az ipart, részben a közúti szállítást, a beutazó turizmust jelenti. A belföldi piacon érdekelt, például építőipari és kereskedelmi cégek forgalma viszont egyelőre még csökken. Az év egészében egy százalék körüli gazdasági növekedés várható.A gazdasági vészhelyzetet, sőt végül egyenesen államcsődöt vizionáló hivatalos kommunikáció következtében június elején a magyar kormány és a magyar gazdaság iránti bizalmat súlyos csapás érte. Ezt csak egyértelmű és tartósan fegyelmezett gazdaságpolitikával lehet visszaszerezni. Mivel a hiány alakításában mára gyakorlatilag megszűnt a mozgástér, 2010-re a parlament által elfogadotthoz nagyon közeli, 4 százalék körüli államháztartási hiány várható. A miniszterelnök által június elején bejelentett 29 pontos, három nap alatt kiötlött akcióterv szükséges, amely több elemében helyes irányú, de részleteiben sok ponton kérdéses reagálás a létrejött helyzetre.

Irreálisnak vagy súlyos károkkal járónak látszik a pénzintézetektől évente és különösen idén négy hónap alatt 200 milliárd forintot – éves nyereségük mintegy felét – beszedni. Ennek súlyos következményei lehetnek az amúgy is kemény finanszírozási feltételekre nézve. Kérdéses az állami kiadások felülvizsgálata révén megtakarítani kívánt 120 milliárd forintnak, illetve az állami cégek bértömegénél megtakarítani tervezett közel 50 milliárd forintnak a realitása.
A nemzetközi szervezetekkel egyeztetett gazdaságpolitikát – s a nemzetközi befektetői hangulat stabilizálódását is – feltételezve a második félévben ismét növekedhet a magyar pénzügyi eszközök iránti kereslet. Ekkor a jegybank az alapkamatot 2010 végére öt százalék környékére csökkentheti.

A külső egyensúly idén is nagyon kedvezően alakul, a folyó fizetési és tőkemérlegben már az első negyedévben 0,8 milliárd euró aktívum keletkezett. Magyarország tehát nettó értelemben nem szorul külföldi forrásra – csak a lejáró hitelek egy részét kell megújítania –, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban lesz, a külső finanszírozás pedig 2,4 milliárd euró, a GDP 2,4 százalékát kitevő, a tavalyinál is nagyobb aktívumot fog mutatni. Magyarország külföldi nettó adóssága 2010-ben a tavalyi 52 milliárd euróról 48 milliárd euróra csökken.