Veszélyben a magyar tógazdasági haltermelés: támogatások hiánya és éghajlati kihívások nehezítik az ágazat fennmaradását
A magyar tógazdasági haltermelés hagyományai ugyan régiek, de napjaink kihívásai egyre inkább aláássák az ágazat jövőjét. A támogatások hiánya, az éghajlatváltozásból fakadó problémák, a csökkenő kereslet és a szomszédos országokkal szembeni versenyhátrány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai haltermelés jelentősége és potenciálja folyamatosan visszaszoruljon. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője szerint a jelenlegi termelők „nyugdíjba vonulásával” a tógazdaságok további leépülésére lehet számítani – írja az Agrárszektor.
Az idei év különösen nehéz volt a haltermelők számára. Bár a Dunántúlon a tavak felteltek csapadékkal, a hideg tavasz gátolta a planktonok szaporodását, amely alapvető táplálékforrás a halak számára. Júniustól pedig kánikula sújtotta a tavakat, amely augusztusra napi 2,5–3 cm vízveszteséget okozott a párolgás révén. A magas hőmérséklet felgyorsította a halak anyagcseréjét, ám a gyors emésztés nem eredményezett megfelelő súlygyarapodást, ami gazdasági veszteséget okozott. Az oxigénhiány miatt egyes tavakban kényszerhalászat vált szükségessé.
A helyzetet súlyosbította a védett halevő madarak, például kormoránok növekvő száma is, amelyek a vízhiány miatt a halastavakra szorultak táplálékért. Mivel ezek a madarak védettek, a halgazdaságok csak korlátozottan védekezhetnek ellenük, így „terített asztalként” szolgálnak a vadon élő állatoknak.
További problémát jelent az uniós támogatások alacsony szintje. Magyarország csupán hektáronként 100 eurót kap a haltermelés támogatására, míg a környező országok, mint Horvátország vagy Németország, 300–700 euró támogatást is kapnak hektáronként. Lévai szerint Magyarországon 15 milliárd forintos támogatásra lenne szükség hét év alatt, hogy az ágazat versenyképessége felzárkózzon, ami évente mindössze 2 milliárd forintos többletet jelentene.
A hazai haltermelők egyetértenek abban, hogy modern technológiai fejlesztések nélkül nehéz lesz versenyben maradni. Az olyan innovációk, mint az intelligens takarmányozási rendszerek és a vízminőség-ellenőrző eszközök, nagyban növelnék a hatékonyságot, ám ezeket a beruházásokat a jelenlegi alacsony jövedelmezőség mellett kevesen engedhetik meg maguknak.
„Az innováció és technológiai fejlődés elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük az ágazat versenyképességét,” fogalmazott Lévai. „Olyan gazdálkodási keretekre lenne szükség, amelyek lehetővé teszik a fejlődést és önerő képzését, mivel a jelenlegi 4 százalékos jövedelmezőség nem elegendő a szinten tartáshoz.”
Kapcsolódó cikkeink
Csökkent a tógazdasági haltermelés volumene Magyarországon
A magyarországi tógazdasági haltermelés volumene 2023-ban 19 673 tonna volt,…
Tovább olvasom >Az Európai Bizottság meghosszabbítja a mezőgazdasági és halászati termelők állami támogatására vonatkozó engedélyt
Az Európai Bizottság hat hónappal meghosszabbítja azokat az ideiglenes intézkedéseket,…
Tovább olvasom >Haltermelés Magyarországon: a szakma növekvő munkaerőhiánnyal küzd
Az alacsony takarmányárak és a jó vízszintek ellenére a magyar…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megugrott a FAO globális élelmiszerár indexe
Az elmúlt 18 hónap legmagasabb értékére ugrott az élelmiszer-alapanyagok globális…
Tovább olvasom >Suppan Gergely: magasabb növekedési pályára állhat a gazdaság
Magasabb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság 2025-től – mondta…
Tovább olvasom >Sok sót tartalmaznak és drágák az új generációs növényi alapú húsok
Míg a növényi alapú húshelyettesítők nagy többsége a hússal szemben…
Tovább olvasom >