Veszélyben a magyar tógazdasági haltermelés: támogatások hiánya és éghajlati kihívások nehezítik az ágazat fennmaradását
A magyar tógazdasági haltermelés hagyományai ugyan régiek, de napjaink kihívásai egyre inkább aláássák az ágazat jövőjét. A támogatások hiánya, az éghajlatváltozásból fakadó problémák, a csökkenő kereslet és a szomszédos országokkal szembeni versenyhátrány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai haltermelés jelentősége és potenciálja folyamatosan visszaszoruljon. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője szerint a jelenlegi termelők „nyugdíjba vonulásával” a tógazdaságok további leépülésére lehet számítani – írja az Agrárszektor.
Az idei év különösen nehéz volt a haltermelők számára. Bár a Dunántúlon a tavak felteltek csapadékkal, a hideg tavasz gátolta a planktonok szaporodását, amely alapvető táplálékforrás a halak számára. Júniustól pedig kánikula sújtotta a tavakat, amely augusztusra napi 2,5–3 cm vízveszteséget okozott a párolgás révén. A magas hőmérséklet felgyorsította a halak anyagcseréjét, ám a gyors emésztés nem eredményezett megfelelő súlygyarapodást, ami gazdasági veszteséget okozott. Az oxigénhiány miatt egyes tavakban kényszerhalászat vált szükségessé.
A helyzetet súlyosbította a védett halevő madarak, például kormoránok növekvő száma is, amelyek a vízhiány miatt a halastavakra szorultak táplálékért. Mivel ezek a madarak védettek, a halgazdaságok csak korlátozottan védekezhetnek ellenük, így „terített asztalként” szolgálnak a vadon élő állatoknak.
További problémát jelent az uniós támogatások alacsony szintje. Magyarország csupán hektáronként 100 eurót kap a haltermelés támogatására, míg a környező országok, mint Horvátország vagy Németország, 300–700 euró támogatást is kapnak hektáronként. Lévai szerint Magyarországon 15 milliárd forintos támogatásra lenne szükség hét év alatt, hogy az ágazat versenyképessége felzárkózzon, ami évente mindössze 2 milliárd forintos többletet jelentene.
A hazai haltermelők egyetértenek abban, hogy modern technológiai fejlesztések nélkül nehéz lesz versenyben maradni. Az olyan innovációk, mint az intelligens takarmányozási rendszerek és a vízminőség-ellenőrző eszközök, nagyban növelnék a hatékonyságot, ám ezeket a beruházásokat a jelenlegi alacsony jövedelmezőség mellett kevesen engedhetik meg maguknak.
„Az innováció és technológiai fejlődés elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük az ágazat versenyképességét,” fogalmazott Lévai. „Olyan gazdálkodási keretekre lenne szükség, amelyek lehetővé teszik a fejlődést és önerő képzését, mivel a jelenlegi 4 százalékos jövedelmezőség nem elegendő a szinten tartáshoz.”
Kapcsolódó cikkeink
Karácsonykor nem drágul a hal Magyarországon – a nyári hőség ellenére sincs gond az ellátással
A nyári kánikula és az emelkedő gabonaárak ellenére jó hírek…
Tovább olvasom >A magas minőség idén is biztosított a karácsonyi halkínálatban
Az időjárás idén sem könnyítette meg a hazai haltermelő gazdaságok…
Tovább olvasom >A magas minőség idén is biztosított a karácsonyi halkínálatban
Az időjárás idén sem könnyítette meg a hazai haltermelő gazdaságok…
Tovább olvasom >További cikkeink
Egyre korábban indul a karácsonyi szezon: az ár-érték arány a kulcs
Az idei évben a magyarok 40 százaléka hozta előre a…
Tovább olvasom >Digitális formában is elérhetővé válik a SZÉP-kártya 2025-től
2025. szeptember 1-jétől jelentős változás lép életbe a SZÉP-kártya felhasználásában:…
Tovább olvasom >Megnyílt a SHEIN első magyarországi üzlete
2024. december 10-én délben megnyílt a SHEIN első magyarországi üzlete…
Tovább olvasom >