Veszélyben a magyar borászat

Aszállyal indult, jobb évjárattal zárt – de ez csak átmeneti megkönnyebbülés

A vegetációs időszak elején, különösen júniusban rendkívüli csapadékhiány rajzolódott ki, országos kiterjedéssel, a keleti országrészt különösen súlyosan érintve. A szőlő ugyan viszonylag szárazságtűrő, de a virágzás után, a bogyónövekedésnél a vízhiány stresszhatása gyorsan felerősödik: több borvidéken már ekkor felmerült az öntözés szükségessége – miközben a szőlőnél ez továbbra sem általánosan megoldott technológiai és vízgazdálkodási okokból.

A nyár során azonban több térségben lokális csapadékok érkeztek, és az ágazati visszajelzések szerint az állományok sok helyen jobban bírták a száraz periódust, mint azt korábban várták. A terméskilátások stabilizálódtak, az évjárat több helyen kifejezetten jónak bizonyult – de ez a pozitív fordulat nem oldotta meg a strukturális problémákat.

Fitoplazma: járványszerű terjedés, egyre kevesebb mozgástér

2025-ben vált igazán nyilvánvalóvá, hogy az aranyszínű sárgaság nem elszigetelt „borvidéki gond”, hanem rendszerszintű fenyegetés. A kórokozót az amerikai szőlőkabóca terjeszti: a fitoplazma akkor válik fertőzővé, miután áthalad a rovar tápcsatornáján, majd a kabóca a következő növénybe juttatja. Ez a biológia világossá teszi a szakmai logikát: a védekezés kulcsa a vektorállomány visszaszorítása és a fertőzött tőkék következetes felszámolása.

A gyakorlatban viszont több ponton törik meg a védekezési lánc:

• A klímaváltozás kedvez a melegkedvelő kártevőknek, az amerikai szőlőkabóca egyedszáma több helyen gyorsan nő.

• Több térségben elmaradtak vagy nem voltak kellően hatékonyak a rovarölő kezelések.

• A jövedelmezőség romlásával párhuzamosan szaporodnak az elhanyagolt, nem művelt ültetvények, amelyek fertőzési gócpontként működhetnek.

Mindezt súlyosbítja a kabóca életciklusa: évente egy nemzedéke van, a tojások a kéregrepedésekben telelnek át, tavasszal pedig már potenciális vektorként jelennek meg. Emiatt a fertőzés sok esetben akkor válik látványossá, amikor a beavatkozási lehetőség már szűk.

Szabályozás, kényszerkivágás, kártérítés – és a „parlagfűlogika” mint mintázat

A jelenlegi hazai rendszerben – a cikk szerint – 30% fertőzöttség felett kényszerkivágást rendelhetnek el, amelyhez kártérítési jogosultság kapcsolódik. A borászati szereplők ugyanakkor egyre határozottabban vetik fel, hogy az elhanyagolt területek kezelésére a parlagfű-kényszerkaszáláshoz hasonló, gyors és kikényszeríthető gyakorlatra lenne szükség – különben a közösségi védekezést rendre „kiüti” néhány gondozatlan parcella.

Az ágazati javaslatok fókusza a cikk szerint:

• permetezési előírások szigorú betartása,

• hegybírók bevonása a művelés kikényszerítésébe,

• a nem művelt szomszédos területek jelzése,

• technológiai felülvizsgálat (tavaszi lemosó, szüret utáni rovarölő kezelések nagyobb szerepe).

A kormányzat a téma súlyát jelzi: Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint 3,8 milliárd forintot különítettek el az aranyszínű sárgaság elleni védekezésre.

Kereskedelmi és piaci háttér: nyomás alatt a termelők, bizonytalanabb ellátási pálya

A hazai kockázatok ráadásul nem légüres térben jelennek meg. Az OIV előrejelzése szerint 2025-ben a világ bortermelése ugyan kis mértékben nőhet az előző évi történelmi mélyponthoz képest, de továbbra is elmarad az ötéves átlagtól. A globális termelési kilengések – és a fogyasztási szokások változása – együttesen azt üzenik: a magyar borászatnak egyszerre kell alkalmazkodnia a klímához és megvédenie a szőlőállomány egészségét, miközben a piac sem ad automatikus „árvédő hálót”.

Mi a tét 2026-ban?

A 2025-ös év tapasztalata alapján a szőlő–bor ágazatban 2026 kulcskérdése nem az, hogy „jön-e még egy száraz nyár”, hanem hogy lesz-e egységes, következetes és kikényszeríthető fellépés az aranyszínű sárgaság terjedésének fékezésére. Mert ha a vektor elleni védekezés és a fertőzött tőkék felszámolása nem rendszerszinten történik meg, akkor a probléma gyorsan túlmutat egy-egy borvidék gondjain: a termelési alap – maga az ültetvényállomány – kerül veszélybe.

Ha kéred, ebből készítek printre húzott (kb. 7600 karakteres) verziót is Trade-ritmusban, külön „Mit jelent ez a láncoknak / beszállítóknak?” kerettel.