Versenytilalmi megállapodás a munkáltató szemszögéből

A bíróságok egyre inkább figyelembe veszik, hogy a versenytilalmi megállapodás elsősorban a munkáltató jogos gazdasági érdekei védelme érdekében jön létre.

A munkáltató – bizonyos korlátok között – akkor is elállhat a versenytilalmi megállapodástól egyoldalú nyilatkozattal, ha az elállás jogát a felek a megállapodásban nem kötötték ki kifejezetten, áll a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik közelmúltban hozott ítéletében – magyarázza a KCG Partners Ügyvédi Társulás.

A munkáltató érdeke

Versenytilalmi megállapodást általában a munkaviszony kezdetén kötnek a munkáltatók munkavállalójukkal, ha – jogos gazdasági érdekeik védelme érdekében – a munkaviszony megszűnését követően szeretnék korlátozni vagy kizárni azt, hogy munkavállalójuk a náluk megszerzett tudást felhasználva a versenytársuknál helyezkedjen el.

Mivel a versenytilalmi megállapodás a felek jogviszonyát, magatartását a munkaviszony megszűnését követően hivatott alakítani, sokszor évek telhetnek el addig, amíg a „fiókban porosodó” versenytilalmi megállapodás hatályba lép és valódi jelentőséghez jut. Az eltelt hosszú idő alatt pedig jelentősen változhat a munkáltatónak a versenytilalmi megállapodás fenntartásához fűződő érdeke.

Bízza a szakemberre!

Egyértelmű jogi szabályozás hiányában azonban a gyakorlatban sok problémát okoz, hogy a sok esetben jogi képviselő közreműködése nélkül elkészített versenytilalmi megállapodás nem tartalmazza a munkáltató elállási jogát. Azaz azt, hogy a munkáltató a munkaviszony végéig egyoldalúan legyen jogosult eldönteni, hogy fenntartja-e a versenytilalmi megállapodást.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik közelmúltban hozott elsőfokú ítéletében – a szerződéses szabadság elvéből levezetve – kimondta, hogy a munkáltató, bizonyos feltételek fennállása esetén, akkor is jogosult lehet egyoldalú jognyilatkozattal elállni a versenytilalmi kikötéstől, ha az elállás joga a versenytilalmi megállapodásban nem került kifejezetten kikötésre.

Nem sérülnek érdekek

– A döntés arra utal, hogy a bíróságok vélhetően egyre inkább figyelembe veszik, hogy a versenytilalmi megállapodás elsősorban a munkáltató jogos gazdasági érdekei védelme érdekében jön létre. Amennyiben pedig a munkáltató még a munkaviszony vége előtt áll el a versenytilalmi megállapodástól, a munkavállalót nem feltétlenül éri érdeksérelem – magyarázzák dr. Csengery Levente és dr. Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás munkajogi csapatának ügyvédei.

Ekkor ugyanis a munkavállaló a versenytilalmi kötelezettségének teljesítését még nem kezdte meg, hiszen a munkaviszonya még fennáll, a munkaviszony megszűnését követően pedig magatartását a munkáltató egyértelmű nyilatkozatához tudja igazítani. Hiszen, amennyiben a munkáltató közli vele a munkaviszony fennállása alatt, hogy eláll a versenytilalmi megállapodástól, a munkavállaló számára is egyértelmű, hogy nem köti őt az álláskeresésében a megállapodás, és szabadon elhelyezkedhet akár a konkurenciánál is. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete még nem jogerős. n

Létszámstop az unión kívülről érkezőknek

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter rendeletben határozta meg a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli – Európai Unión kívüli – állampolgárok legmagasabb létszámát. A jogszabály szerint a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok száma nem haladhatja meg az előző évben bejelentett munkaerőigények havi átlagát. A munkaerőigények havi átlagának számításánál az egy naptári hónapban bejelentett munkaerőigények összegéből kell kiindulni. A számításnál a rendelet szerint figyelmen kívül kell hagyni azokat a munkaerőigényeket, amelyek közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatásra irányulnak, vagy harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése céljából jelentettek be.