Versenyképes a magyar pulyka

Stabilan fejlődik a magyar baromfitermelés, bár idén némi stagnálás érzékelhető az ágazatban. A nyugati színvonalnak köszönhetően a madárinfluenza, mint minden évben, idén is kezelhető, az élelmiszerek biztonsága garantált. Az európai baromfiágazatra azonban a nemzetközi kereskedelmi egyezmények veszélyt jelentenek.

Novemberben tartotta a Magyar Pulykaszövetség az ágazat éves szakmai konferenciáját, ahol elhangzott, hogy Magyarország továbbra is a legnagyobb pulykafogyasztó nemzetek között van. A konferencián a madárinfluenzáról is volt szó, a Szövetség kihangsúlyozta, hogy madárinfluenza van, volt és lesz, de a betegség megjelenésének kockázatát a megfelelő járványvédelmi előírások betartásával és zárttartás-technológiával csökkenteni lehet. A már hagyományosan az amerikai hálaadás ünnepe köré szervezett eseményen a Szövetség megerősítette, hogy a magyar pulykatermelők többsége védve van a madárinfluenza ellen. Az állatorvosi és hatósági ellenőrzés garancia arra, hogy kizárólag jó minőségű, biztonságos termékek kerülhetnek forgalomba.

Egészséges eredmény

A rendezvényen előadást tartott a Baromfi Termék Tanács elnöke, a Magyar Pulykaszövetség titkára, dr. Csorbai Attila:

– Tavaly a világ pulykahústermelése mintegy 5,5 millió tonna volt, ennek felét adta az Egyesült Államok. Az Európai Unió jelentős, 36%-kal szerepelt a globális piacon, illetve ki kell emelni még Brazíliát 8,6%-os eredményével. Európa többet fogyaszt, mint amennyit megtermel, az Unió zömében Brazíliából importál. A hazai baromfitermelés az elmúlt öt évben nem ment át jelentős változáson, az ágazat folyamatos ütemben fejlődik. 2016-ban a várható vágóbaromfi-termelésünk meghaladja a 600 ezer tonnát, ami kiemelkedő teljesítmény. Már elértük, sőt meghaladtuk a rendszerváltás körüli eredményünket, amire büszkék lehetünk. Kiemelném továbbá, hogy a hazai piac az egyik legváltozatosabb az Unióban, ennek megfelelően a magyar ipar is sokszínű. A magyarországi pulykahúsfogyasztás továbbra is Európa és a világ élvonalában van. A magyarok évente átlagosan 5,8-5,9 kg/fő pulykahúst fogyasztanak a BTT becslései alapján. A hazai ágazat 2014-ben és 2015-ben nagyon jó évet zárt, ám jelenleg holtponton van: a piaci kereslet gyengébb, az áfacsökkentés hatása még nem jelentkezett, ugyanakkor túlkínálat van, ezért komoly áresés következett be.

A konferencián szó volt egy új, a húsok kémiai vizsgálatával kapcsolatos mérésről is, amelyet a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar Élelmiszerkémia és Táplálkozástudományi Tanszékén végeztek. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált húsok közül a pulykamell zsírtartalma a legalacsonyabb, ugyanakkor arányaiban a legtöbb egyszeresen vagy többszörösen telítetlen (esszenciális) zsírsavat tartalmazza. A Szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy ez az újabb kémiai húsvizsgálat is alátámasztja, illetve megerősíti az eddigi érveket a pulykahús mellett, éppen ezért a megújuló iskolai közétkeztetésben is nagyobb szerepet kaphatna a hazai pulykahús.

A Szövetség úgy látja, hogy a terményárak várható csökkenése, az áfacsökkentés megjelenő hatása és a keresletnövekedés jelenthet kompenzációt a hazai szereplőknek.

Nemzetközi piac

Az ágazat helyzetéről Endrődi György, a Baromfi Termék Tanács brüsszeli képviselője kifejtette:

– Öt tagállam adja az EU termelésének 80%-át: Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Lengyelország. A termelés 2%-kal növekedett 2015-re, hasonló trendet jeleznek a szakértők 2016-ra, Lengyelország pedig várhatóan átveszi jövőre a vezetést a termelés tekintetében. Sok uniós országban folyamatos trend a fogyasztás csökkenése, ez leginkább versenyképességi okokra vezethető vissza. Az előrejelzések alapján jövőre talán megfordulhat ez a trend. Az európai és a magyar pulykaszektor számára óriási kihívást jelentenek a jövőbeni kereskedelmi tárgyalások. Ezek közül is ki kell emelni az USA EU (TTIP), illetve Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay (MERCOSUR) tárgyalásokat. Mindkét esetben komoly versenyelőnnyel kell számolnunk részükről, melyet tovább nehezít az EU talán túlzó és szigorú jogi szabályozása is, mely természetesen nem vonatkozik a harmadik országokra. A baromfiszektornak mindenképpen az úgynevezett szenzitív, érzékeny kategória státuszt kell elérnie ahhoz, hogy ne kerüljön teljesen kiszolgáltatott helyzetbe a jövőben. /