Vendéglátás 2016 – Szakmai helyzetértékelés

A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a GDP-ben való részesedése a közvetlen és közvetett hatással együtt 9,8%, és közel 500 ezer embernek ad munkát (a foglalkoztatottak 12%-a). A turizmus jellemző ágazatainak (ideértve a vendéglátást is) GDP-hez való hozzájárulása 6,1%, és az ágazatokban foglalkoztatottak létszáma mintegy 365 ezer fő. A turizmus jellemző ágazatai közül a legtöbben a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak 33%-a, igazolva ezzel is az ágazat magas munkaerő-igényességét.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ág beruházásainak értéke 2016-ban folyó áron 21%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és 49,8 milliárd forintot tett ki.

Vendéglátóhelyek száma

Magyarországon a vendégeket 2016-ban közel 52 ezer vendéglátóhely várta, amely 713 egységgel kevesebb az egy évvel korábbinál. A vendéglátóüzleteken belül a kereskedelmi vendéglátóhelyek 89%-kal képviseltették magukat, míg a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek részesedése 11%-os volt.

A vendéglátóhelyek területi eloszlását tekintve 2016-ban a korábbi évekhez hasonlóan az ország vendéglátóüzleteinek közel egyharmada (több mint 16 ezer egység) Közép-Magyarországon összpontosult.

A vendéglátóhelyek üzemeltetésében az egyéni vállalkozók szerepvállalása folyamatosan csökkent, így 2016-ban már csak a vendéglátóüzletek 33,8%-át üzemeltették egyéni vállalkozók, míg hat évvel korábban ez az arány 39%-os volt.

Forgalmi adatok

2016-ban a vendéglátóhelyek összesített bruttó árbevétele 1007 milliárd forintot tett ki, ami 9,8%-os növekedést jelent a 2015-ös évhez képest. Az árbevétel 89%-át, 898 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 109 milliárd forintot a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátás adta. Az összesített 9,8%-os növekedés mögött a kereskedelmi vendéglátás 12,8%-os bővülése és a munkahelyi vendéglátás 9,8%-os visszaesése áll.

A vendéglátásban a fogyasztói árak 2016-ban 2,8%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, ami meghaladta az átlagos fogyasztóiár-indexet (100,4%). Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2015-höz képest 6,8%-kal nőtt.

A vendéglátóüzletek összesített változatlan áras forgalma 2016-ban ismét elérte, illetve hosszú idő után meg is haladta a 2001-es szintet. Az ágazat fogyasztóiár-indexe 2001–2016 között 233,1%-os volt, miközben a nemzetgazdaság egészét tekintve ennél alacsonyabb, 177,5%-os változás történt.

A vendéglátó-forgalomnak a jelentős részét (mintegy háromnegyedét) a korábbi évekhez hasonlóan az ételforgalom teszi ki, ami 2016-ban 73,3%-ot jelentett. A fennmaradó 26,7%-ot az alkoholtartalmú italok (11,5%), az alkoholmentes italok (10,7%), a kávé (3,9%), valamint az egyéb termékek (0,6%) adták.

Létszámadatok és a keresetek

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ágban 2016-ban 193 ezer főt foglalkoztattak (2/3-ukat a vendéglátásban), ami a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva 4,4%-ot tett ki. A foglalkoztatottak száma 2016-ban 5,2%-kal volt magasabb az előző évi 183 ezer főhöz viszonyítva.

A vendéglátásban az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2016-ban 148 ezer forintot tett ki (fizikai 134 ezer; szellemi 223 ezer), ami 7%-kal volt magasabb az előző évinél és a nemzetgazdasági átlag 56%-ának felelt meg. A havi nettó átlagkereset 2016-ban a teljes nemzetgazdaságban 175 ezer (fizikai 120 ezer; szellemi 236 ezer), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 110 ezer (fizikai 93 ezer; szellemi 168 ezer) forint, a vendéglátásban pedig 98 ezer (fizikai 89 ezer; szellemi 148 ezer) forint volt.

Társas vállalkozások, egyéni vállalkozók

A vendéglátás ágazatban 2014-ben 12 ezer egyéni vállalkozó és 13 ezer társas vállalkozás működött. Az egyéni vállalkozók 54%-a dolgozott az éttermi, mozgó vendéglátás, 39%-a pedig az italszolgáltatás területén. A társas vállalkozásoknál ez az arány 69%-os volt az éttermi, mozgó vendéglátás és 23%-os az italszolgáltatás tekintetében. Az együttesen 25 ezer vendéglátó társas vállalkozás és egyéni vállalkozó szinte mindegyike (99,9%-a) a kkv.-szektorba tartozott. //