Vége az olcsó élelmiszer korszakának?

Kevesebb állati termék jön?

Majd hozzátette: – A német gazdák termeljenek az eddiginél kevesebbet, különösen állati termékekből.” E kijelentése komoly megrökönyödést váltott ki a mezőgazdaságban érdekeltek körében. Voltak azonban, akik csak mosolyogtak rajta, mivel a zöldpárti miniszter közismerten vegetáriánus, akinek nincs szüksége tejre, sajtra, sertés- vagy marhahúsra, de még az egészséges tápláléknak tartott halra sem.

Özdemir úr, aki saját beismerése szerint annyit ért a mezőgazdasághoz, mint hajdú a harangöntéshez, sose gondolta volna, hogy programja fél éven belül szinte teljes egészében megvalósul. 2021 őszén a mezőgazdasági nyersanyagárak robbanásszerű emelkedésbe kezdtek, amely folyamatnak 2022 februárjában az orosz–ukrán háború adott újabb lökést. A gabona és az olajos magvak árszintje néhány hónap leforgása alatt 100-150 százalékkal emelkedett, s bár az utóbbi hónapokban az agrárárak stabilizálódtak, illetve néhány termék (búza, kukorica) esetében csökkenésbe váltottak,  ÚGY TŰNIK HOSSZÚ IDŐRE VÉGE VAN AZ OLCSÓ ÉLELMISZEREK KORSZAKÁNAK.

Az elképesztő mértékű drágulás közvetlen kiváltó okai közül néhány mindenki által ismert: a műtrágya ára pár hónapon beül a háromszorosára, a gázolaj a kétszeresére, a földgáz és az áram a korábbi árszintnek a többszörösére nőtt. Ennél jóval kisebb mértékben, de a gazdáknak legalább annyira fájó módon emelkedett a mezőgazdasági gépek, a termelő berendezések, az öntözési infrastruktúra eszközeinek bekerülési költsége. A mezőgazdasági inputárak megugrása direkt módon és azonnal megemelte a termelési költségeket. 2021 előtt a búza egy hektárra jutó termelési költsége jellemzően 300–350 ezer forint tartományban volt, 2022-ben már a 400–500 ezer forintos sávban, attól függően, hogy mennyire bátran mert a gazda műtrágyát kiszórni, fejtrágyázni. Hasonló vagy még nagyobb költségszint-emelkedés történt minden más árunövénynél, így a kukoricánál, a napraforgónál és a cukorrépánál is.

A cikk itt olvasható…