Változó fejlesztési prioritások

Több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ami a hozzá szükséges önerővel nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a 2014–2020-as időszakban – derül ki a Miniszterelnökség közleményéből.

Az Európai Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodás kapcsán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt arról is, hogy korábban nem látott mértékű tőkeinjekcióra számíthatnak a kkv-k, és jelentős autópálya-építési program is indul, hogy a tervek szerint 2018-ra minden sztráda elérje az országhatárt. A politikus a legnagyobb sikernek azt tartja, hogy míg 2007–2013 között Magyarország az uniós pénzek 16 százalékát tudta gazdaságfejlesztésre fordítani, addig ez most 60 százalék lesz, a fennmaradó 40 százalékból pedig a humán- és reálinfrastruktúrát korszerűsítik.

A miniszter arról is beszámolt, hogy az EU-val folytatott egyeztetéseken bizonyos szempontokat sikerült markánsan érvényesíteni, így például azt, hogy a vidéki életformát, a vidéken élő emberek boldogulását és a fiatalok helyben maradását segítő gazdasági eszközök kiemelt figyelmet kapjanak. A vidéki életforma erősítésében az agráriumnak kiemelt szerep jut, utóbbi ágazat, benne az élelmiszer-gazdasággal, nagy nyertese a büdzsének – értékelte a megállapodást.

A biotechnológiai, az elektronikai, a gépipari, a gyógyszeripari, az információs és telekommunikációs, a járműipari, az élelmiszer-ipari beruházások és a regionális szolgáltató központok létesítése élvez előnyt az állami beruházási támogatások odaítélésénél – tartalmazza a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet.

A már hatályos rendelet határozza meg a központi költségvetésben szereplő beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályait. Az idei költségvetésben 13 milliárd 470,8 millió forint szerepel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetében erre a célra. Támogatás a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság, továbbá európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet részére nyújtható. A kiemelt iparágak mellett más területek beruházásai is támogathatók, viszont felsorolja a rendelet a tiltott gazdasági ágazatokat. Ide tartozik például az acélipar, a hajógyártás, az energiatermelés és a kereskedelem is.

A támogatás intenzitását (arányát) egy korábbi rendeletében, július 1-jétől a következőképpen határozta meg a kormány: az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi és a dél-dunántúli régiókban 50, a közép-dunántúli régióban 35, míg a nyugat-dunántúliban 25 százalék. A közép-magyarországi régióban a legtöbb településen 35 százalék, míg Piliscsabán, Pilisjászfalun, Pilisvörösváron és Solymáron megvalósuló beruházásoknál csak 20 százalék. A felsorolt támogatási arányok kisvállalkozásoknál 20, a közepes nagyságú cégeknél 10 százalékponttal növekedhetnek.