Változások a munkaerőpiacon: Ki mit tud? És mennyit kér érte?

A hagyományos önéletrajzok sikere a múlté
Munkavállalói oldalról a piacon keletkezett túlkínálatból való kitűnés vált a legégetőbb problémává. A DreamJo.bs állásportál felmérése szerint az aktív “fehérgalléros” munkakeresők 72%-a a COVID-19 miatt veszítette el korábbi munkáját és 46%-uk nem is volt aktív munkakereső korábban, vagyis lényegében tapasztalatlan a hatékony CV-k írásában. Márpedig a munkáltatók részéről megjelent az igény, hogy klasszikus önéletrajzok helyett trendi megjelenésű, kompakt, gyorsan emészthető bemutatkozókat kapjanak, ahol az “ezt tudom” mellett megjelenik az “ezt keresem” is. Cél az is, hogy a sok hasonló alkalmas jelöltből könnyebb legyen a választás egy virtuális első benyomás által; feltölthető képek, videók, hard és soft skillek, idézetek, erősségek és célok megadásával. A jelentkező részéről egy frappáns nyitószöveg, a karakterére jellemző piktogram, emotikon vagy címke, egy jól sikerült fotó és ahhoz kapcsolódó vicces történet mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy pár másodperc alatt elolvassák a bemutatkozását – ne pedig a kukában landoljon olvasatlanul.

Kölcsönös “udvarlás”
A Szerethető Munkahelyek Díj – employer branding verseny – kapcsán évről évre érzékelhető, hogy a cégek egyre bátrabban kommunikálnak magukról, hiszen egy jó hangulatú munkahely versenyképessé teheti őket a válogatósabb, ám annál rátermettebb munkavállalók számára. A “trendiség” nemcsak a legfiatalabb generáció viselkedését jellemzi: a DreamJo.bs legfrissebb adatai éppen arról tanúskodnak, hogy az elmúlt időszakban változott a trendibb, vagányabb bemutatkozást használó és igénylő munkakeresők átlagos életkora. Bár a junior szintű, vagyis többségében fiatal és maximum 5 év gyakorlattal jelentkezők aránya kétségtelenül magas (mintegy egyharmada a teljes vizsgált célcsoportnak), a nyáron annyira megnövekedett a legalább közép- vagy kifejezetten senior szintű tapasztalattal rendelkező álláskeresők köre, hogy jelenleg a portál regisztrált felhasználóinak kétharmadát teszik ki.
A digitális környezet uralma, avagy: már mindegy, hol lesz a meeting
Nyáron az IT és mérnöki szektorban volt a legalacsonyabb az aktív munkakeresők száma (20% – a “COVID-dal szemben részben védett” állások), a legtöbben pedig irodai, marketing, PR, management és business, valamint értékesítési ügyfélszolgálati állásra jelentkeztek. Amíg a cégek jelentős része még mindig az otthoni munkavégzés hatékonyságát értékeli, úgy tűnik, a munkakeresők már levonták a következtetéseket. A home office már nem pusztán trend, hanem alapvető elvárás minden korcsoportban. Az álláskeresők többsége (70%) a digitális környezetben is végezhető munkákat célozza. Emellett felértékelődött a sokszínű és befogadó közeg jelentősége is, “leszorítva” a környezettudatos cég működését mint értéket a dobogó harmadik helyére. A fiatalok körében egy vállalat társadalmi felelősségvállalása persze még mindig nagyon fontos értéknek számít, azonban több, mint 5 szakmában töltött év felett már inkább a családbarát cégek jelentősége értékelődik fel. Megállapítható az is, hogy bár 95%-ban még mindig teljes munkaidős állásra van kereslet, viszont a foglalkoztatottság típusát illetően rugalmasabbak lettek a jelentkezők: 30%-uk egy munkát akár megbízási szerződéssel is elvállalna.
Az elvárások maradtak: 20+ munkában töltött év után akár nettó 730.000 Forintos fizetés
A nyári felmérés alapján a fehérgalléros munkavállalók átlagosan 300.000-400.000 Ft közötti nettó fizetéssel lennének elégedettek. Míg egy pályakezdő nettó fizetési igénye 220.000 – 280.000 forint között mozog, addig a 20+ év tapasztalattal rendelkezők minimum nettó 487.000, de akár nettó 730.000 forintot is elkérnének a munkájukért. Természetesen a fizetési igényeket tovább árnyalja, hogy IT vagy egyéb office állásról van-e szó, illetve milyen technológiai tudással és mennyire specifikus szakmai tapasztalattal rendelkeznek a jelentkezők. Összességében azonban elmondható, hogy a már meghatározó munkatapasztalattal rendelkezők (3-5, illetve 5-10 év eltöltött idő ugyanabban a szektorban) európai mércével mérik saját piaci értéküket – főleg, ha diplomával és nyelvtudással is rendelkező jelentkezőkről van szó. Az ő fizetési elképzelésük egyértelműen a nettó 1.000-1.500 eurós, vagyis a mintegy 350.000-500.000 forintos sávot célozza (más kérdés, hogy többségük azért elfogadna ennél alacsonyabb bérezést is, ha a szükség úgy diktálja).

Mennyi az annyi? A fizetési transzparencia felé vezető úton
Amíg az elmúlt években a piac döcögve halad afelé, hogy a cégek nyíltan megadják az állásokhoz tartozó fizetési sávot, addig az álláskeresők 90%-a ma már bátran ad meg elvárt fizetési igényt. Jellemző az is, hogy a munkáltatók oldaláról szembetűnő a fizetési igények adatainak bekérése már a jelentkezés pillanatában. A közeljövő fogja ugyan megmutatni, mennyire fogunk “nyílt lapokkal játszani”, azt mindenesetre már látjuk, hogy a “fehérgallérosoknak” egészen konkrét elképzelésük van saját munkájuk értékét illetően, ráadásul – köszönhetően például a self-branding használatának – sem szakmai tudásukat és erősségeiket, sem céljaikat nem rejtik véka alá és hasonló hozzáállást várnak el egy leendő munkáltatótól is.
A Dreamjo.bs saját platformján keresztül végzett kutatás keretében vizsgálta munkavállalók attitűdjét a járványügyi helyzetben. Az adatfelvételre 2020. augusztus 10-én került sor 619 fő válaszainak figyelembevételével. A kutatás nem reprezentatív a teljes országra nézve, ugyanakkor alkalmas a “fehérgalléros” munkát végző munkavállalók helyzetének feltérképezésére.