Válságban a legális pálinkagyártás: az adómentes magánfőzés torzítja a piacot

Illegális párlatok uralma

Barátossy Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal borászati termékekért és alkoholos italokért felelős osztályvezetője hangsúlyozta: míg a kereskedelmi főzdéket szigorúan ellenőrzik, addig a magánfőzdék tevékenységére nincs hatósági rálátás. Ez élelmiszerbiztonsági szempontból komoly problémát jelent, hiszen az otthon készült párlatok gyakran illegálisan kerülnek forgalomba.

A becsült adatok szerint:

• 8 millió hektoliterfok pálinka készült magánfőzésben,
• 4 millió hektoliterfok bérfőzésben,
• míg a kereskedelmi főzdék termelése kevesebb, mint 600 ezer hektoliterfokot tett ki.

Ez a torz versenyhelyzet azzal is összefügg, hogy a magánfőzés adómentes, míg a kereskedelmi főzdék jelentős adóterhekkel küzdenek. A magánfőzés eredetileg saját gyümölcs felhasználását írja elő, de ennek betartása szinte lehetetlen az ellenőrzés hiánya miatt. A gyümölcsfelvásárlás is jellemzően számla nélkül zajlik, tovább torzítva a piacot és növelve az alapanyagok árát.

A pálinkaforgalom csökkenése

Mihályi László, a PNT elnöke szerint a magyar legális pálinkaforgalom drasztikus visszaesésének fő oka a visszaélésekben keresendő. A kiskereskedelmi eladások és a fesztiválokon tapasztalt forgalom csökkent, míg az éttermekben is csupán néhány típusú pálinkát tartanak készleten. Az alkoholos italok iránti kereslet csökkenése egy globális trend, de Magyarországon ezt tovább súlyosbítja az illegális termékek elterjedése.

Export: kitörési lehetőség vagy illúzió?

A pálinka exportja lehetne a hazai gyártók kitörési pontja, de az elmúlt években ezen a téren nem sikerült érdemi előrelépést elérni. Az alapvető probléma, hogy a pálinka jóval drágább alapanyagból készül, mint a nemzetközi konkurens italok, például a whiskey vagy a vodka.

Barabás Attila, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere hangsúlyozta, hogy az export sikere érdekében:

• Megfizethető, nagy mennyiségben elérhető alapanyagra van szükség.
• A pálinkának azonnali, intenzív ízélményt kell nyújtania, és a fogyasztáshoz legendát, rituálét kell kapcsolni, hasonlóan például a tequila marketingjéhez.

Szükséges változtatások a szabályozásban

A konferencián szó esett arról is, hogy a pálinka törvényi meghatározása 2022-ben frissült, de a szakértők szerint a következő húsz évben ismét változtatásokra lesz szükség. Barabás Attila szerint meg kellene nyitni a lehetőséget a határon túli, magyar hagyományokat követő gyümölcspárlatok pálinkaként történő elismerésére is. Ez nemcsak a nemzeti kultúra erősítését szolgálná, hanem bővítené a kínálatot és a piacot is.

Út a túléléshez: minőség, technológia, marketing

A szakértők szerint a pálinka gyümölcsösségére és minőségére kell építeni, miközben hatékonyabb termelési technológiák bevezetésére van szükség. A piac újrapozicionálása érdekében fontos lenne a magán- és bérfőzés szabályainak szigorítása, valamint a kereskedelmi főzdék támogatása.

Az iparág jelenlegi válsága rávilágít arra, hogy a szabályozás és az ellenőrzés átgondolása nélkül a kereskedelmi pálinkafőzdék nem tudnak kilábalni a jelenlegi helyzetükből, és Magyarország egyik legismertebb hungarikumának jövője is veszélybe kerülhet.