Válság a fogyasztás tükrében

„Gondolja-e ön, hogy országa jelenleg gazdasági válságban van?” – tették fel a kérdést a Nielsen munkatársai 56 ország több mint 25 ezer fogyasztójának a tavalyi negyedik negyedévben. A görögök 89 százaléka válaszolt igennel.

De Európában messze nem ez a legmagasabb arány. Ugyanis Portugáliában 97, Horvátországban 96, Olaszországban 95, Spanyolországban 92, Magyarországon a megkérdezettek 91 százalék látja válságban saját országa gazdaságát.

Kisebb lett a csökkenés mértéke

Hogyan tükrözik a görög élelmiszer-kiskereskedelem trendjei a válságot? Egyelőre lassabban javul a bolti forgalom, mint bármelyik fentebb említett országban.

A többi fejlett európai ország átlagához képest a görög élelmiszer-kiskereskedelem jóval kisebb mértékben fejlődött tavaly, a harmadik negyedévben. Ugyanis érték szempontjából 4, mennyiséget tekintve 0,5 százalékkal emelkedett az FMCG bolti forgalma, huszonegy vizsgált európai ország átlagában, múlt év július–szeptember során, a tavalyelőtti hasonló időszakhoz viszonyítva. Ezzel szemben a görögöknél mennyiségben mínusz 2,4, értékben pedig plusz 0,2 százalékot regisztráltunk, egyik évről a másikra. Az átlagárak mindössze 2,6 százalékkal emelkedtek.

Ezeket a mutatókat bizonyos szempontból pozitívan is értékelhetjük. Végtére is Görögországban a tavalyi első negyedév mélypontja óta, a második és harmadik negyedév során már egyre kisebb lett a csökkenés mértéke.

A Nielsen Globális Omnibusz Kutatása mindegyik országban reprezentatív az internethasználók kora és neme szempontjából. A felmérés csak az internet-hozzáféréssel rendelkezők fogyasztási szokásait veszi számba.

Szórakozáson, ruhán, élelmiszeren spórolnak

Európa-bajnokok a görögök abban a tekintetben, hogy ott a legmagasabb (93 százalék) azok aránya, akik úgy változtatták meg költési szokásaikat egyik évről a másikra, hogy spórolnak. (A globális átlag 67 százalék, a magyar mutató 78 százalék).

A költésein változtató száz görög közül 76-an kevesebbet adnak ki otthonon kívüli szórakozásra, 70-en ruhára, míg 68-an olcsóbb élelmiszereket vásárolnak, 60-an pedig a nyaraláson takarékoskodnak, az egy évvel korábbival összevetve.

Ha javul a gazdasági helyzet, akkor az érintett görög fogyasztók jó egyharmada továbbra is igyekszik megtakarítani a háztartási energián, új ruha vásárlásán, és 28-28 százalék az otthonon kívüli szórakozás mellett az olcsóbb élelmiszereket fogja keresni.

Alacsony bizalom

Ami a helyzet várható jobbulását illeti: Azok közül a görögök közül, akik országukat válságban látják, kevesen gondolják, hogy kilábal belőle a következő tizenkét hónap során; csak mintegy 5 százalék. Ennél kisebb arányban földrészünkön gazdaságuk egy éven belüli kedvező fordulatában csak a magyarok , a lettek és az ukránok bíznak.

A kereskedelmi forgalom alakulása szempontjából a fogyasztói bizalom néhány fontos konkrétumáról a vélemények a következők:

A munkahelyi kilátásokat csak a görögök 4 százaléka ítéli meg kedvezően, a következő tizenkét hónap alatt. Személyes pénzügyi helyzetét 10 százalék látja többé-kevésbé jónak. A szükséges árucikkek megvásárlása szempontjából pedig 13 százalék tartja előnyösnek az előttünk álló tizenkét hónapot. Ezek a mutatók Európában, de globálisan is a legalacsonyabbak közé tartoznak.