Az Energy Institute 2023-as energiastatisztikai évkönyve kijózanító képet fest a globális energiahelyzetről. Noha a megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia, gyors ütemben növekednek, a zöldátállás csak a jövőképünkben létezik. Az új megújuló energiakapacitások ugyanis leginkább csak kiegészítik a meglévő fosszilis forrásokat, hogy kielégítsék a világ folyamatosan növekvő energiafogyasztását.
A teljes átállás nem realisztikus elvárás
Tovább növekvő globális energiafogyasztás
2023-ban a világ energiafogyasztása 2%-kal nőtt, amely újabb történelmi rekordot jelent. A 2010 és 2019 közötti időszakban az éves növekedési átlag mindössze 1,5% volt, tehát a bővülés gyorsuló ütemben zajlik. Bár a megújuló energiaforrásokkal történő áramtermelés is növekedett (13%-kal), a világ energiaellátásában betöltött arányuk csak enyhén, mindössze 0,4%-kal emelkedett, így 2023-ban a globális energiaellátás 14,6%-át tették ki. A fosszilis energiák, mint az olaj, szén és gáz továbbra is dominálnak, a világ energiafogyasztásának 82%-át biztosítva – írja az Index.
Fosszilis energiaforrások rekordszintű fogyasztása
Az energiafogyasztás növekedésével párhuzamosan a fosszilis források felhasználása is rekordokat döntött. Az olajfogyasztás 2023-ban napi 100 millió hordó fölé emelkedett, míg a szénfogyasztás is újabb csúcsot ért el. A globális gázfogyasztás is növekedett, különösen Ázsiában, ahol Kína és India 7%-os bővülést könyvelhetett el. Az iparilag fejlettebb országokban, például Európában, a fosszilis energia felhasználása csökkenőben van, ám ez nem ellensúlyozza a globális trendet, amely továbbra is felfelé mutat.
Az atomenergia szerepe és a megújuló energia korlátai
Az atomenergia aránya globálisan 9%-on stagnál, ám ennek ellenére jelentős szerepet játszik az energiatermelésben, különösen Ázsiában. A német atomerőművek leállítását Japán és Kína atomenergia-termelésének növekedése ellensúlyozta, ami megmutatja, hogy ha a nyugati klímapolitika nem lett volna atomenergia-ellenes, az atom- és megújuló energiák együttesen a globális áramtermelés felét is biztosíthatták volna.
A megújuló energiaforrások gyors növekedése ellenére a világ energiafogyasztása olyan ütemben bővül, hogy a megújuló energia önmagában nem tud lépést tartani. A napenergia például 67%-kal növekedett egy év alatt, ám ez is csak csekély hatást gyakorolt az összképhez viszonyítva. A globális áramtermelés mindössze 2,5%-kal nőtt, míg az energiafogyasztás 2%-kal emelkedett, ami azt mutatja, hogy a megújuló energia nem képes egyedül kezelni a fogyasztás növekedését.
Növekvő szén-dioxid-kibocsátás
A fosszilis energiák felhasználásának növekedése miatt a globális szén-dioxid-kibocsátás is új rekordot döntött, 2,1%-kal emelkedve, és 2023-ban átlépte a 40 milliárd tonna lélektani határát. Bár az EU és az USA kibocsátása csökkent, Ázsiáé 4,9%-kal nőtt, ellensúlyozva a nyugati országok csökkentését.
Jövőbeli kilátások
A globális energiafogyasztás továbbra is növekedni fog, különösen a globális dél országainak gazdasági fejlődésével. Az előrejelzések szerint 2050-re a világ áramfogyasztása elérheti az évi 52-72 ezer terrawattórát. A zöldátállás sikere így nagymértékben függ a technológiai áttörésektől, például az olcsóbb atomenergiától vagy az energiatárolás terén elért fejlesztésektől. Enélkül a jelenlegi megújulóenergia-stratégiák csak lassan képesek csökkenteni a fosszilis energiafüggőséget, és a klímacélok elérése távolinak tűnik.
