Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint tavaly 14,2%-kal nőtt a bruttó átlagkereset, amely ugyan gyors növekedésnek számít, de mivel az infláció ennél is magasabb volt, így a dolgozók reálbére visszaesett: csaknem 3%-kal csökkent a reálbér Magyarországon. Ezzel egyidejűleg az Eurostat friss adatai arra világítottak rá, hogy Románia után Magyarországon nőtt leginkább a munkaerő költsége 2023 utolsó negyedévében.

A 25 éven aluliak szja-mentessége felrázta a munkaerőpiacot

A munkáltatók egyre nehezebb helyzetbe kerültek: amellett, hogy igyekeznek kiszolgálni a létszámigényeiket, a fennálló bérfeszültséggel és a munkavállalók egyre növekvő bérigényeivel is meg kell küzdeniük. Ezen tovább feszít a 2022-ben bevezetett fiatal munkavállalóknak járó adókedvezmény (szja-mentesség), amely számos szempontból alakította át a munkaerőpiacot.

„A rendelkezés értelmében a 25 év alatti fiatalok adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe, azaz nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, amennyiben a keresetük nem haladja meg a havi bruttó 576.601 forintot. „A Humán Centrum cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák Szövetkezetnél azt tapasztaljuk, hogy ennek az adótörvényi szabályozásnak számos pozitív hozadéka volt: megmozgatta a munkaerő-piacot és aktívabbá tette az álláskeresési kedvet a 25 éven aluli diákoknál és gyakornoknál, hiszen így a bruttó bérük megegyezhet a kézhez kapott nettó fizetésükkel”

– hangsúlyozta Dénes Rajmund, a Humán Centrum cégcsoport igazgatója. Majd hozzátette: a dolgozó diákok száma is folyamatosan nő, és ezt jól mutatja az Oktatási Hivatal 2023-as friss diplomások helyzetét vizsgáló kutatása is, amelyből kiderült, hogy a felsőoktatásban tanulók több mint háromnegyede vállal munkát a tanulmányai mellett, a friss diplomások 78 százaléka pedig az egyetem mellett vagy legalább a tanulmányai egyes szakaszaiban dolgozott.

Az érem másik oldala

Dénes Rajmund felhívta a figyelmet az szja-kedvezmény egy eddig kevésbé taglalt, de annál jelentősebb negatív következményére is: ennek hatására ugyanis valamelyest megfordult az a bérek alakulásánál megszokott rend, amely szerint az életkorral és a megszerzett munkatapasztalattal arányosan több pénzt vihetnek haza a munkavállalók. A szakértő szerint ezért az sem ritka helyzet, hogy egy fiatal ugyanannyi vagy akár magasabb fizetést kap egy idősebb, ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott kollégájánál. Ez azonban az esetek többségében inkább átmeneti állapot, hiszen ebben a korosztályban jellemzően még diákmunkát vagy gyakornoki munkát végeznek a fiatalok, amit sok esetben csak időszakosan, például nyári szünet alatt vagy esetleg a hét két-három munkanapján végeznek a tanulmányaik mellett.

Ugyanakkor a 25. életév betöltésével gyakran „fordul a kocka”:

„Arra is van példa, hogy egy gyakornok főállásúként folytatja tovább karrierjét egy cégnél, és – 25. életévét betöltve – mégis kevesebbet keres, mint diákként”

– egészítette ki Dénes Rajmund. Az igazgató szerint az az általános tapasztalat, hogy a gyakornokok egy része annál a cégnél köteleződik el és kezd el főállásúként dolgozni, ahol teljesítette a szakmai gyakorlatát. Viszont a diák státusz elhagyásával – értelemszerűen – a fizetésben is várnak emelést, és ha ezt nem kapják meg, könnyen döntenek a váltás mellett, ami generációs szinten is érvényes tendencia.

„Ha a foglalkoztató elejét szeretné venni az adókedvezménnyel járó bérfeszültségnek, akkor kézzelfogható megoldásnak tűnhet az, hogy csökkent a bruttó béren. Egy direkt módja ennek, hogy egyedül a fiatalok bérét fagyasztja be a cég – ez az intézkedés azonban fordítva is elsülhet, és továbbnövelheti a kialakult bérfeszültséget a generációk között”

– hangsúlyozta Dénes Rajmund.

Nagy a tét: fontos a diákbérek körültekintő tervezése

A szakértő szerint ha nincs lehetőség az idősebb korosztály vagy a már 25 évét betöltött friss diplomás bérének anyagi kompenzációjára, megoldást jelenthetnek a különböző béren kívüli juttatások, amik kiegyenlíthetik a fizetésbeli különbségeket. Ilyenek például: a plusz szabadság (például a fix 25 napos szabadság), a SZÉP-kártya, a több home office nap, a home office támogatás vagy a különféle céges eszközök (például telefon, laptop, költségtérítések) biztosítása.

Az igaz, hogy az adókedvezménnyel a fiatalok jobban fizető állások után nézhetnek, de ennek sikerét még mindig behatárolja a végzettségük és a meglévő szakmai tapasztalatuk, aminek illeszkednie kell az állás elvárásaihoz. Azonban ha a munkaadó tudja biztosítani a betanítással járó plusz erőforrásokat, és a diák vagy gyakornok munkatárs beválik, akkor hosszú távon értékes, állandó munkaerőt találhat arra az időszakra is, amikortól a munkavállalóra már nem lesz érvényes az szja-mentesség. Ehhez azonban fontos, hogy már a kezdeteknél, a diákbérek megtervezésénél számoljon ezzel az eshetőséggel, és úgy határozza meg a béreket, hogy azok versenyképesek maradjanak a státuszváltás után is.

„Ebben adhatnak támpontot a különböző országos bérfelmérések. A Humán Centrumnál rendszeresen vizsgáljuk a munkaerő-piaci adatokat földrajzi hely, iparág és cégméret szerint. 2024-ben közel 7000 béradatot is tartalmazó álláshirdetést néztünk át, melyekből a munkaadók is tájékozódtak, hogy felmérjék, versenytársaik milyen kínálattal vonzzák be a szakembereket. Az utóbbi időben azonban egyre többen szeretnének pontosan informálódni az álláskeresők oldaláról is, hogy a reális bérigényt fogalmazzanak meg a kiválasztási folyamat során”

– emeli ki a szakértő.