Vállalatokra is számít az ITM a karbonsemlegesség elérésében
A januárban megalakult Net Zero Tanácsadó Testület kezdeményezésére, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és Brit nagykövetség szervezésében került sor a Fit for 55 vállalatvezetői beszélgetésre, ahol megismerve a magyar kormány terveit a cégek vezetői konzultálhattak az üzleti szféra álláspontjáról Dr. Botos Barbarával az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárával annak érdekében, hogy az EU ambiciózus klímacéljai Magyarországon is megvalósulhassanak.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2021/10/Ke%CC%81pernyo%CC%8Bfoto%CC%81-2021-10-26-10.47.38-1024x602.png)
A támogató törvényi, szabályozói környezet elengedhetetlen
Paul Fox, brit nagykövet a rezidenciáján egy délutáni teával összekötött vállalatvezetői konzultációra látta vendégül a BCSDH tagvállalatainak vezetőit, a Net Zero Tanácsadó Testület tagjait és az ITM képviseletében Dr. Botos Barbara helyettes államtitkárt.
Ez év júliusában az Európai Bizottság javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adózási politikái alkalmasak legyenek arra, hogy 2030-ra legalább 55% -kal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez a megemelt cél szükséges ahhoz, hogy a 2050-es nettó zérókibocsátású uniós cél elérhető legyen. Ehhez pedig felülvizsgálta az éghajlat- és energiapolitikai, valamint a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályait, hogy megteremtse az összhangot a rögzített 2030-as cél és az oda vezető út között.
„Magyarország elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, és vállalta, hogy üvegházhatású gázkibocsátását 55 százalékkal csökkenti 2030-ig. Mindkét ambiciózus célkitűzés kizárólag széles körű társadalmi támogatással váltható valóra. A kormány a nemrégiben elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában vizsgálja a törvényben is rögzített klímasemlegesség elérésének lehetséges módozatait.”
– mondta el Botos Barbara, az ITM helyettes államtitkára.
„A céljaink teljesítéséhez vezető úton kiemelten számítunk az üzleti szektorra is, ezért különösen fontos megismernünk a vállalatok álláspontját arról, hogy milyen kihívásokat látnak, és milyen eszközökre építenének a gazdaságilag is megtérülő zöld átmenet érdekében”
– tette hozzá.
A klímaváltozás a szemünk előtt zajlik. Az ambíciók és tettek drasztikus felgyorsítása elengedhetetlen a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez. Ehhez a gazdaságot 2050-re karbonsemlegessé kell átalakítanunk. A vállalatok pedig kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. Már számukra sem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést kell elérni minél előbb. Ehhez minden szinten új technológiai megoldásokra és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség. De ehhez a támogató törvényi, szabályozói környezet elengedhetetlen.
„A BCSDH célja, hogy olyan modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra. Fontos lépés volt a Net Zero Tanácsadó Testület létrehozása azzal a céllal, hogy a karbonsemleges gazdaságra való áttérésre nagyobb fókusz kerüljön a gazdasági, kormányzati és a társadalmi szereplők körében is.”
– mondta el Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója.
„Az ilyen konzultációk elengedhetetlenek a folyamat felgyorsításához.”
– tette hozzá.
Kapcsolódó cikkeink
Rosszabb a magyar cégek termelékenysége, mint bárhol az unióban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2023…
Tovább olvasom >EU-USA vámháború: a vám rossz a cégeknek, még rosszabbak a fogyasztóknak
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen sajnálatát fejezte…
Tovább olvasom >Az EU 200 milliárd eurós beruházást mozgósít a mesterséges intelligencia fejlesztésére
Az Európai Bizottság elindította az InvestAI nevű kezdeményezést, amelynek keretében…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >