Utazás 2040 – Klímavészhelyzet-riadó az ipar változásáért

A 2020 áprilisában megjelentetett Voice of the Industry Survey című felmérés kiemeli, hogy csökkenteni kell a karbonkibocsájtást, ugyanakkor a repülőjáratok és a turizmus normál kerékvágásba történő visszatérése elengedhetetlen a globális járvány utáni felépüléshez. A kérdés az, hogyan lehet – ha egyáltalán lehet – egyensúlyban tartani a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat.

Digitális célkitűzések

Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Céljainak határideje vészesen közeledik: 2030 már csak egy évtizednyire van, és ahogy erősödik annak szükségessége, hogy a cégek elérjék a nettó zéró karbonkibocsájtást, a turizmus fókusza az egészségügyi és biztonsági protokollokról fokozatosan a klíma-vészhelyzetre áll majd át. A fiatalabb generációk jóval elkötelezettebbek e témát illetően, mint a többi korosztály. Ők azok, akik hozzáállásban és viselkedésmódban radikális változásokat hoznak majd annak kapcsán, hogy hogyan és miért utaznak az emberek.

A jövő utazási élménye személyre szabott lesz nagy értékű, biztonságos szolgáltatásokkal, kevés személyes kontakttal és vásárlóközpontúsággal, köszönhetően a járványt követő digitális átalakulásnak. A technológia ezen új előnyei az automatizáció új korszakát vetítik előre.

A klímaváltozás utazókra tett hatásának vizsgálata, a brandek és az úticélok rendkívül fontosakká válnak annak érdekében, hogy legyőzzük a jövőben rejlő veszélyeket és felgyorsítsuk a zöld átállást. Az Euromonitor Utazás 2040-kutatása azt vizsgálja, hogyan foglalnak majd szállást és milyen élményekre vágynak a turisták 2040-ben, és hogyan változtathatja meg a technológia és a fenntarthatóság szükségessége az utazási élményeket a következő húsz évben.

Karbonsemleges gurulás

A vírus és az utazás

A turizmusipart rendkívül súlyosan érintette a koronavírus. A világ minden turisztikai célpontját lezárták, hogy megakadályozzák a járvány terjedését. Mindez 2020-ra vetítve 80 százalékkal vetette vissza az utazásokat. A népszerű célpontok és helyi közösségek számára a lezárások igen fájdalmas gazdasági és társadalmi hatással bírtak, különösen olyan helyeken, ahol az emberek megélhetése nagyban függ a turizmustól. Ugyanakkor a járvány soha vissza nem térő lehetőséget is kínált arra, hogy a közösség szükségletei és a fenntarthatóság előtérbe kerüljön. Noha a klímaváltozást illető vásárlói tudatosság már a vírus megjelenése előtt is igen magas arányú (65%) volt globálisan, a járvány alatt és azóta ez még magasabb szintet ért el, s megfigyelhető, hogy a fogyasztók fokozatosan pártolnak át az olyan márkákhoz, amelyek hozzáadott értéket és célokat is képviselnek a környezetvédelmet illetően. Ez az attitűd leginkább az ezredforduló környékén születettekre jellemző, de szinte minden korcsoport egyre élénkebb érdeklődést mutat a fenntartható utazási élmények iránt.

Új fókuszok

A járvány egyértelműen rámutatott az élet törékenységére. A karantén során a helyi termelők és gyártók fontossága felértékelődött, s az emberek újra felfedezték a közelükben lévő árucikkeket és szolgáltatásokat. Ahogy a korlátozó intézkedéseket fokozatosan feloldották, egyértelmű lett, hogy azok a brandek és az úticélok élték túl a legkevesebb veszteséggel a járványt, amelyek kreativitást együttműködést és empátiát mutattak a krízis során. Azokra a brandekre, amelyek alapértékként jelölték meg a dolgozóik és vásárlóik iránti elkötelezettségüket, mostantól úgy tekintünk, mint olyan cégekre, amelyek az embereket többre értékelik a profitnál.

Sofőrmentesen, elektromosan, tisztábban

Utazások a jövőben

Az online utazási irodák, a városi mobilitás, a légitársaságok és a hotelek jövőjének megjósolása három fő tényezőtől függ: az emberektől, a fizikai tértől és a digitalizációtól. Ezzel egyidőben a világ egyre inkább a 2030-as fenntarthatósági célokra koncentrál majd, és ez megjelenik a turizmusiparban is.

A járványt követően a turizmus nagyon másként fest majd, mégis ismerős lesz, hiszen gyorsan alkalmazkodik majd a szükségtelen emberi kontaktoktól mentes digitális transzformációhoz. 2040-re az utazás infrastruktúrája nem lesz forradalmian új: a változás inkább a digitalizáció és a fenntarthatóság kapcsán megszülető átalakulásban érhető majd tetten.

A jövő nyaralása az okosotthonokban kezdődik. A digitális avatár olyan utazási ügynökként funkcionál, amely érzelemfelismerő szoftverrel rendelkezik annak érdekében, hogy párosítsa az egyéni preferenciákat az utazási lehetőségekkel. A családtagok egy headsetet használnak majd, amely méri a különböző utazási helyszínekre adott érzelmi reakciókat.

Az utakat fenntarthatóság szempontjából fogjuk rangsorolni. A felhasználók kiszámolhatják, hogy egy adott utazás mekkora hatással van a környezetre, s az AI segítségével – amely természetesen figyeli a reakciókat az úticélok közötti válogatás során, kiválaszthatják a számukra legtökéletesebb helyszínt. A fizetésnél hangtechnológia segíti majd a véglegesítés, de nem elképzelhetetlen, hogy a fogyasztók okos kontaktlencséket vagy biometrikus chipeket használnak majd.

Kisléptékű, fenntartható repülés

Ami a városi közlekedést illeti, az feltehetően sofőrmentes és elektromos lesz. Az autók ülései egymás felé néznek, s körbeveszik majd azt a képernyőt, amely digitális asszisztensként szolgál. Az utasok számos szolgáltatást igénybe vehetnek utazásaik során.

A légiközlekedés jövője az elektromos repülőgép, amely sokkal kisebb, mint a mai gépek: legfeljebb 100 utas fér el rájuk, és csak rövid távokon lehet velük utazni. Sokan e repülők közül robotpilótával közlekednek majd. Az utasok repülés közben kiszámolhatják, milyen karbonlábnyoma van az adott repülésnek a környezetre. Az ablakok hatalmas, egybefüggő üvegfelületet alkotnak, amelyeken számtalan információ elérhető az utazással kapcsolatban.

A hotelek rendkívül nagy hangsúlyt fognak helyezni a diverzitásra: a nem hagyományos családok, a szingli szülők és az egyedül utazók és úgy szívesen látott vendégek lesznek, mint a többiek. Az alkalmazottakat képesek lesznek személyre szabott szolgáltatásokat biztosítani. Érkezéskor a vendégeket egy AI avatár fogadja, csomagjaikat pedig egy robot viszi majd a szobájukba. Az alkalmazottak egyúttal idegenvezetőként is funkcionálnak majd. A hotelekben lesznek digitalizáció-mentes területek is. Az asztalok, falak és tükrök a kiterjesztett valóság eszközeiként működnek. A különböző felületek mindig az aktuális eseménynek megfelelő tartalmat közvetítik majd, a belső fények pedig akkor is napsütést szimulálnak, ha kint esik az eső.