Utat találnak a száraz borok a fogyasztókhoz
Jó hír a borkereskedők, és persze a termelők, de még a fogyasztók számára is, hogy tavaly folytatódott a hazai borfogyasztás növekedése. A folyamat mondhatni töretlen, mert a GfK Piackutató Intézet által vizsgált 2003–2004. évi időszakban mintegy négy százalékkal több bor fogyott el a háztartásokban, 2004–2005 viszonylatában pedig ennek a növekedésnek az aránya már ötszázalékos volt. A felmérésekből kiolvasható, hogy a magyar háztartások fele vásárol valamilyen gyakorisággal bort. A lakosság 41 százaléka azonban soha nem fogyaszt bort, 29 százalék pedig ritkábban, mint kéthetente.
Egy magyar háztartásban 2004-ben éves szinten átlagosan 20,1 liter bort fogyott, egy évvel később azonban már egy literrel több, 21,1 liter. Eközben a mennyiségi piac bővülése a forgalmazott érték növekedésével is együtt járt. Az értékbeli növekedés két éve kilenc-, tavaly azonban már tízszázalékos volt. A fogyasztás növekedésével egyfajta átrendeződés is megfigyelhető a fogyasztott bortípusok és az értékesítési csatornák mennyiségi piacrészesedésében. Az emlékezetes 2005-ös esztendőben három százalékkal több száraz bor fogyott, mint 2004-ben, ami éppen az otthoni fogyasztás harmadának felel meg. A száraz borok mellett az édes borok kedveltsége is pozitív irányba változott, a teljes mennyiségi forgalomból való részesedése egy százalékponttal emelkedett. E két típus a GfK adatai szerint a félédes borok piacrészének kárára nőtt, mert amíg 2004-ben a teljes fogyasztói piac 54 százalékát uralták, addig 2005-ben 50 százalékra csökkent a félédes borok részesedése. A félszáraz borok népszerűsége állandó, hiszen továbbra is mintegy 9 százalékkal részesednek a teljes értékesített mennyiségből.
Az értékesítési csatornák közül most már hagyományosan a diszkontokban generálódik a legnagyobb forgalom, így nem meglepő, hogy ez az üzlettípus 2005-ben is megőrizte vezető pozícióját, sőt 24-ről 30 százalékra növelte azt. A hipermarketek szintén szignifikánsan, mintegy öt százalékponttal növelték piacrészüket, a 2004. évben mért 20 százalékról 25 százalékra. A Háztartáspanel-adatok tanúsága szerint ennek a növekedésnek legnagyobb kárvallottjai a kisbolt-láncok.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI: Romló bizalmi indexek és gazdasági kilátások Magyarországon
Novemberben mind az üzleti szféra, mind a fogyasztók pesszimistábbá váltak…
Tovább olvasom >Negyvenhét éves csúcsot döntött az arabica kávé ára
Az arabica kávé határidős jegyzése 47 éve nem látott szintre,…
Tovább olvasom >A piaci egyensúly biztosítására törekszik majd az új fogyasztóvédelmi hatóság
A január 1-jén felálló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH)…
Tovább olvasom >