Űrfelvételek elemzésével segítik a növénytermesztést Mezőhegyesen
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói űrfelvételek elemzésével segítik a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. területén folyó növénytermesztést – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint Magyarországon elsőként az SZTE kutatói vizsgálják meg azokat a felvételeket, amelyeket a Német Légi- és Űrtávérzékelési Központ (DLR – Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt) DESIS nevű hiperspektrális, azaz a felszínborítást vizsgáló képalkotó berendezése készít. Magyarország területéről a DESIS még nem készített felvételt, így a kutatás ebben a tekintetben egyedülálló.
A felvételek a Ménesbirtok csaknem 400 négyzetkilométeres területéről készülnek, a Nemzetközi Űrállomáson elhelyezett berendezés szenzoraival május elsejétől egészen október végéig minden áthaladáskor készít felvételeket. A kapott adatokat az SZTE Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratóriumának kutatói elemzik. A projekt kiváló lehetőséget kínál a termesztett növények megfigyelésére, különböző fejlődési szakaszaikban.
A Ménesbirtok területén az országban az egyik legmagasabb a napsütéses órák száma, így a hathónapos kutatási időszakban több terrabyte adat feldolgozását végzik el a kutatók geoinformatikai, távérzékelési képfeldolgozó, elemző rendszerek segítségével. A képalkotó technológiának köszönhetően 30-szor 30 méteres térbeli felbontásban lehet elemezni digitális képfeldolgozási módszerekkel a területet.
A választott hathónapos időszakban, különösen a tavaszi vetésű napraforgó, szója és a legnagyobb területen termesztett hibridkukorica megfigyelésére lesz lehetőség a vetés előtti talajelőkészítéstől kezdve a vetésen át egészen a betakarításig. A projektben a kutatócsoport tagjai elsősorban a talajadottságok, a csapadék, az öntözés, a tápanyagutánpótlás és a növényzet állapota közötti térbeli összefüggéseket szeretnék elemezni.
Különösen izgalmas tudományos és egyben gyakorlati kérdés a klímaváltozással, a száradással kapcsolatos kutatási eredmények és a növényzet állapotának elemzése, valamint ezek összekapcsolása a vízigény meghatározásával és a precíziós öntözési rendszerek üzemeltetésével – áll a közleményben. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Tájékoztatót adott ki az ENAR adatok támogatáspolitikai felhasználásról az Agrárminisztérium
Az uniós forrásból finanszírozott állatalapú támogatások esetében elvárás az állatok…
Tovább olvasom >Egyhangú támogatást kapott a 2027 utáni gazdaközpontú agrárpolitika
Az EU-tagállamok agrárminiszterei tanácsi következtetéseket fogadtak el a 2027 utáni…
Tovább olvasom >Lassú, de folyamatos növekedés jellemzi a napraforgó termelői árát
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal…
Tovább olvasom >További cikkeink
Egyre korábban indul a karácsonyi szezon: az ár-érték arány a kulcs
Az idei évben a magyarok 40 százaléka hozta előre a…
Tovább olvasom >Prémium legyen, de fenntartható is – a legifjabb generáció elvárásai
A kiskereskedelmi szereplők kénytelenek lesznek egyre nagyobb figyelmet fordítani fenntarthatósági…
Tovább olvasom >Fél év alatt 100 millió forint felajánlást tettek karitatív célokra a fogyasztók a kötelező visszaváltási rendszer révén
A hat hónapja kezdődött és a mindennapok szerves részévé vált…
Tovább olvasom >