Üres helyiségek a járványhelyzetben: mekkora a mozgástér a bérleti szerződések módosítására?

Lehetetlenülés a korlátozások miatt?
A polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint, ha a szerződés teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés megszűnik. A lehetetlenülés tehát egy végleges, visszavonhatatlan állapot bekövetkezését feltételezi, amelynek következtében a szerződés már nem teljesíthető.
A korlátozó intézkedéseket ideiglenesen – egyelőre 2020. december 11. napjáig – vezették be, a bérleti szerződések lehetetlenüléséről és automatikus megszűnéséről nem beszélhetünk.

A Ptk. bérleti díj elengedésére vonatkozó szabályai
A Ptk. – 6:336. § (2) bekezdése – úgy rendelkezik, hogy arra az időtartamra nem jár bérleti díj, amely időtartam alatt a bérlő a dolgot saját érdekkörén kívül felmerülő okból nem használhatja.
„A szakirodalom alapján, ha a használatra azért nem kerülhet sor, mert a bérlemény műszaki, vagy jogi okokból a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, úgy ezek bérbeadói érdekkörbe tartozó körülményeknek minősülnek, és a bérlőt bérleti díj fizetési kötelezettség az érintett időszakra nem fogja terhelni. A bérlő saját helyzetében bekövetkező okok – bevételcsökkenés, alkalmazottak személyében rejlő okok stb. – azonban bérlői érdekkörbe tartozó okoknak minősülnek” – magyarázza dr. Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogásza.

Fontos, hogy a Ptk. vonatkozó bekezdésétől a felek a bérleti szerződésekben egyező akarattal eltérhetnek, így, ha a bérleti szerződés a jelen rendelkezés alkalmazhatóságát kizárja, úgy a bérlő e bekezdésre hivatkozással a bérleti díj megfizetését nem tagadhatja meg. Vizsgálandó a szerződés olyan szempontból is, hogy tartalmaz-e a bérleti díjon felül közös költséget is, amit továbbra is fizetni kell.
A most bevezetett intézkedésekre tekintettel a bérlemények rendeltetésszerű használatának akadályozottsága, és így a Ptk. vonatkozó bekezdése alapján a bérleti díj elengedése csak szűk körben merülhet fel.
„Álláspontunk szerint a bérleti díj elengedését akkor lehet alkalmazni, ha a bevezetett korlátozás közvetlenül érinti a bérlemény működését és a használatot lehetetlenné teszi. A korlátozó intézkedések alapján elsősorban az egyes szabadidős létesítmények vonatkozásában merülhet fel e rendelkezés alkalmazása, mivel ezek nem nyithatnak ki. Vitára adhat okot azonban, hogy a helyiségek egyéb célokra – például tárolásra – alkalmasak maradhatnak” – teszi hozzá Kelemen Dániel.
Kevésbé egyértelmű a helyzet azon bérlemények vonatkozásában, amelyek használhatóságát a szabályok korlátozzák, de teljesen nem szüntetik meg. Egyes üzletek az este hét órát követő időszakban is rendeltetésszerűen működtek, de a korlátozások következtében ezen üzletek kötelesek este hét órakor bezárni (például nonstopok). Nem egyértelmű, hogy ilyen esetben a korlátozott nyitvatartás vonatkozásában kérhet-e a bérlő, és ha igen, milyen arányban bérletidíj-csökkentést. E kérdéseket a joggyakorlat, illetve a rendkívüli jogalkotás keretében meghozott kormányzati intézkedések egyelőre nem válaszolják meg, így fontos, hogy a bérlők és a bérbeadók egymással meg tudjanak állapodni, és a felmerülő költségeket és kockázatokat egymás között meg tudják osztani.

Fennáll-e vis maior?
Továbbra is felmerül időnként az a téves elképzelés, hogy a járvány automatikusan vis maiort eredményez. A vis maior fogalma alatt olyan, az egyes szerződésekre ható, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható külső behatás értendő, amely bekövetkezését és következményeit a felek nem tudják befolyásolni, és amelynek következtében a kötelezettségeiket nem tudják teljesíteni. A PwC Legal szakértő jogászai szerint önmagában a járvány jelenléte a szerződések végleges ellehetetlenülését nem eredményezi.

A bérleti szerződés módosítása
A bérlők, illetve a bérbeadók úgy is dönthetnek, hogy a bevezetett intézkedésekre tekintettel a közöttük fennálló bérleti szerződést módosítják – díjcsökkentésben, átütemezésben állapodnak meg.
A bérleti szerződés módosítása a bérlő és a bérbeadó közös megegyezése alapján
A bérlők és a bérbeadók bármikor jogosultak írásban, szabadon módosítani a közöttük fennálló bérleti szerződést a Ptk. és a lakásbérleti törvény által meghatározott keretek között. A teljesség igénye nélkül a felek megállapodhatnak:
• a bérleti díj csökkentésében, vagy hosszabb teljesítési határidő biztosításában, utólagos bérleti díj elszámolásban;
• az üzemeltetési költségek csökkentésében, elengedésében;
• az euróban meghatározott bérleti díj forintban történő megfizetésében oly módon, hogy a közöttük alkalmazandó átváltási árfolyamot a jelenleg fennálló árfolyamnál alacsonyabb szinten rögzítik.

A szerződésmódosítás során a bérlők is vállalhatnak többletkötelezettségeket, például a bérleti szerződés tartamának a veszélyhelyzet idejével megegyező időtartammal történő arányos meghosszabbítását, vagy a nyitvatartási idő ideiglenes módosítását.

A bérleti szerződés módosítása bírósági út igénybevételével
Amennyiben a bérlő és a bérbeadó között nincs megegyezés, felmerülhet a szerződés bíróság általi módosítása is.
A Ptk. alapján bármelyik fél kérheti a szerződés bírósági módosítását, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállt körülmény következtében, a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené, és:
• a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
• a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
• a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

A jelenlegi szabályozási és gazdasági környezetben megállapítható, hogy a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás és a bérlő által nyújtott ellenszolgáltatás aránya jelentős mértékben a bérlő hátrányára megváltozott.
A PwC Legal jogászai felhívják a figyelmet arra, hogy a korábbi gazdasági világválság vonatkozásában a bírói joggyakorlat a gazdasági környezet általános változását nem ismerte el olyan körülménynek, amelyre alapítva a bírósági a fennálló szerződést módosította volna.
„A koronavírus-járvány egy újszerű, a joggyakorlat által még nem kezelt körülmény. Nyugat-Európában – például Spanyolországban – vannak már olyan ítéletek, amelyben a bíróság a Covid-19-járványra tekintettel elrendelte a bérleti szerződések módosítását” – mondja Kelemen Dániel.
A szakértő aláhúzza: fontos, hogy a bíróság legfeljebb a kereset benyújtásának időpontjára történő visszamenőleges hatállyal módosíthatja a bérleti szerződést. Minél később nyújtják be a keresetet, annál rövidebb időtartamra van meg a bíróság lehetősége arra, hogy a bérleti szerződést módosítsa.