Uniós riasztórendszer az élelmiszerbiztonságért

Megjelent az uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerről szóló éves jelentés.

Az uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerről (RASFF-rendszer) szóló, ma közzétett éves jelentésből kiderül, hogy 2012-ben az értesítések közel 50%-a ahhoz kapcsolódott, hogy élelmiszer-biztonsági kockázat miatt élelmiszert és takarmányt fordítottak vissza az uniós határokon. A több mint 30 éve létező RASFF-rendszer egy olyan informatikai eszköz, amely elősegíti a nemzeti élelmiszer-biztonsági hatóságok közötti, határokon átívelő információáramlást, és kulcsszerepet játszik abban, hogy az európai polgárok magas szintű élelmiszerbiztonságot élvezhessenek.

Tonio Borg, egészségügyi és fogyasztópolitikai európai biztos szerint: „A RASFF-rendszer mára nélkülözhetetlen eszközévé vált annak, hogy reagáljunk az Unión belüli élelmiszer-biztonsági problémákra és enyhítsük azokat, mivel a segítségével gyorsan közölhetők a legfontosabb információk az európai fogyasztók védelme érdekében. Bár az újságok címlapját is megjárt lóhúsbotrány nem ebbe a beszámolási időszakba tartozik, fontos hangsúlyozni, hogy a riasztási rendszernek köszönhető, hogy az uniós élelmiszer-biztonsági hatóságok képesek voltak gyorsan tájékoztatni egymást, és a termékeket megtalálták és kivonták a forgalomból.”Következésképpen:„a Bizottság azt tervezi, hogy a riasztási rendszert az élelmiszerekkel kapcsolatos csalás elleni küzdelemben is használni fogja.”

Eredmények: biztonságosabb import

A RASFF-értesítések teljes száma 2012-ben 8 797 volt, ez 2011-hez képest 3,9%-os csökkenést jelent. Ezek közül 3 516 (40%) eredeti értesítés volt, 5 281 (60%) pedig kiegészítő értesítés. Ezek az adatok az eredeti értesítések terén 7,8%-os, a kiegészítő értesítések terén pedig 1,2%-os csökkenést jelentenek. A forgalmazott termékek kapcsán észlelt súlyos kockázatokra vonatkozó, összesen 526 riasztás száma 2011-hez képest 14%-os csökkenésnek felel meg.

Ha ilyen terméket találnak, a RASFF-rendszer értesíti az érintett harmadik országot, hogy az tegyen korrekciós intézkedéseket, nehogy megismétlődjön a probléma. Ha súlyos és ismétlődő problémára derül fény, a Bizottság levélben szólítja fel az érintett harmadik ország nemzeti hatóságait, hogy sürgősen hajtsanak végre korrekciós intézkedéseket, mint amilyen a létesítmények jegyzékből való törlése, az export leállítása vagy az ellenőrzések szigorítása.

Mire vonatkoznak az értesítések?

A riasztási rendszer útján 2012-ben továbbított 3 516 eredeti értesítés közül 332 (9,4%) takarmányra vonatkozott, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok kapcsán pedig 299 értesítés történt (8,5%). Ezek az adatok összhangban vannak a 2011-es beszámolóban szereplő számokkal. Az élelmiszerekhez 2 885 eredeti értesítés kapcsolódott.

Rendkívüli események: a metanolmérgezés példája

2012 szeptemberében a cseh élelmiszer-biztonsági hatóság arról tájékoztatta a RASFF-rendszert, hogy néhányan csapolt szeszes ital fogyasztását követően metanolmérgezést szenvedtek. Ebben az esetben a szeszesital-hamisítás nagyon súlyos következményekkel járt, és 36 halálesetet okozott. A cseh hatóság a riasztási rendszeren keresztül gyorsan tájékoztatta uniós partnereit a lefolytatott vizsgálatokról és a meghozott intézkedésekről.

Következő lépések

A RASFF elsősorban az élelmiszer-biztonsági kérdésekre vonatkozó információcsere felülete, de a cseh metanolmérgezés esete és a lóhúsbotrány jogosan veti fel azt az igényt, hogy az élelmiszerrel kapcsolatos csalás egyre gyakoribb eseteivel kapcsolatban is lehessen információt cserélni. Ezért a Bizottság 5 pontból álló cselekvési tervének az a célja, hogy pótolja a lóhúsbotrány nyomán észlelt hiányosságokat, azzal, hogy kialakít egy eljárást a gyors információcserére és riasztásokra vonatkozóan azokra az esetekre, amelyek élelmiszerrel kapcsolatos csalásnak minősülhetnek.

Háttér

A RASFF-hálózat gyors információmegosztást tesz lehetővé a tagállamok és a Bizottság között abban az esetben, ha az élelmiszer- és takarmányláncban az emberi egészséget veszélyeztető kockázatokat mutatnak ki. A riasztási rendszer valamennyi tagja (azaz a 27 uniós tagállam, a Bizottság, az EFSA, az EFTA Felügyeleti Hatóság, valamint Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc) nonstop szolgálatot tart fent annak érdekében, hogy a sürgős értesítéseket mindenki elküldje, megkapja és megválaszolja, azaz a rendszer hatékonyan működjön. A rendszernek köszönhetően számos élelmiszer-biztonsági kockázatot sikerült még azelőtt elhárítani, hogy a fogyasztóknak kára származhatott volna belőlük. (agrarhirek.hu)