Újratervezés az exportpiacokért

Stabil termelési szint

A hazai malomipar szinte teljes egészében magyar búzát dolgoz fel. Az alapanyagköltségeket a nemzetközi árak és a régiós kereslet-kínálat viszonya határozza meg. A környező országok kedvezőbb költségfeltételei miatt a korábbi exportarányok visszaépítése kihívást jelent, így a kivitel tartósan alacsonyabb szintre rendeződött.

– A versenyképes külpiaci részvételhez elengedhetetlen, hogy a hazai piaci szereplők költségszerkezete javuljon, hiszen az alapanyag, az energia és a munkaerő ráfordításai együttesen határozzák meg az értékesítési árakat – fogalmazza Pikó Tímea, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára.

A hazai malomipar szinte teljes egészében magyar búzát dolgoz fel

Szabályozási hatások

Az utóbbi évek szabályozásai – az ársapka, a kötelező akciózás és a jelenleg érvényes árréskorlátozás – elsősorban a fogyasztói árakat befolyásolták, míg a kiskereskedelmi beszerzési árakra csekély hatást gyakoroltak, az Agrárközgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint. Az árrésstop könnyen kiszámíthatóvá teszi a beszállítói árakat, és az import számára is kedvezőbb belépési feltételeket teremt.

A lisztfogyasztás a drágulás ellenére csak kis mértékben módosult. A COVID-időszakban a kereslet 30-40%-kal is meghaladta a szokásos mennyiséget, azonban a háztartások visszatértek a korábbi vásárlási ritmushoz. A prémium minőség iránti érdeklődés nő, de a hazai malomipar elsődlegesen továbbra is alapliszteket gyárt, míg lisztkeverékeket és különleges termékeket a malmok kisebb része állít elő. A piaci struktúra és a szereplők száma lényegében változatlan, sem komolyabb koncentráció, sem bővülés nem figyelhető meg.

– A liszt alapvető élelmiszer, maga is feldolgozandó termék. A fogyasztói igények kevésbé változnak, ezért nincs érdemi szerkezeti átalakulás a termékkínálatban – mutat rá Pikó Tímea.

A fogyasztói igények kevésbé változnak, ezért nincs érdemi szerkezeti átalakulás a termékkínálatban

Fejlesztések a küszöbön

A korábbi fejlesztési pályázatok ösztönözték az energiahatékonyság és a gyártási technológia megújítását, azonban a hatékonyságnövelés a malomiparban folyamatos fejlesztési ráfordítást igényel. A fejlesztések célja nemcsak a technológiai korszerűsítés, hanem a fajlagos energiafelhasználás csökkentése, a fenntarthatóság erősítése és az előállított termékek minőségének javítása is. 2024-ben több malomipari vállalat nyújtott be kérelmet kisösszegű és komplex élelmiszeripari fejlesztési pályázatokra, és élénk érdeklődés várható a hamarosan megjelenő, 20 Mrd Ft keretösszegű támogatási konstrukció iránt is.

A hazai malomipari kapacitás akár évi 1,5 millió tonna búza őrlésére is alkalmas, miközben a tényleges feldolgozás 1 millió tonna körül alakul. A magas energiaköltség, a munkaerő-ráfordítás és az egyre erősödő munkaerőhiány, a kihasználatlan kapacitással együtt, szűkíti a szektor jövedelmezőségét.

– A hatékonyság javításának és a kapacitások optimalizálásának kiemelt szerepe lesz a versenyképesség fenntartásában, különösen a régiós verseny élénkülése mellett – emeli ki a főtitkár.