Újraértelmezett alkalmazkodás a VUCA világban

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2025. 02. 20. 20:30

Úgy tűnik, újabb definíciót kell megtanulnunk. A globális bizonytalanságnak lett neve, meghatározása, sőt mi több, számtalan gyakorlat és elmélet van készülőben, hogy az emberiség történelmében eddig soha ilyen mértéket nem öltő, komplex problémaáradatot hogyan lehet kezelni, hozzá alkalmazkodni és mindennapi életünket
hozzáigazítani.

A cikk a Trade magazin 2025/2-3. lapszámában olvasható.

Vendégszerző:
Dr. Némedi Erzsébet biotechnológus és élelmiszeripari mérnök

VUCA világnak hívjuk mostanában azt a jelenséget, melyet egy betűszó tud legjobban leírni: VUCA (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous) vagyis változékony, bizonytalan, komplex és többértelmű egyszerre.

A világunk mostani állapota egy más létezési formába kényszerít bennünket. Ilyen globális, összetett, szélsőséges és a világ minden részét egyszerre érintő kihívásokra nincs meg a megoldásunk. Ami viszont a leginkább aggodalomra ad okot, az az a tény, hogy azokkal a módszerekkel, melyekkel a problémát okoztuk, nem nagyon látszik velük a megoldás. Igaza volt Albert Einsteinnek ebben is.

VUCA világ

A VUCA kifejezés az amerikai hadseregtől származik, a Szovjetunió összeomlása utáni dominószerű körülményváltozásokat írták le vele. Majd ez a kifejezés az üzleti életre is átterjedt, manapság pedig a vírus utáni, háborús következményekkel sújtott, inflációs világot, az értékláncok soha nem látott ingadozását és szakadozását jellemezzük ezzel a kifejezéssel.

Kezdődött egy COVID nevű vírussal, majd folytatódott egy igen közeli háborúval, a mezőgazdasági rendszerek akkor ismert hierarchiájának összeomlásával, válsággal, monetáris bizonytalansággal, árfolyam-ingadozásokkal, szélsőséges energiahordozó-árakkal. És nincs vége. Ezek a hatások teljesen átszabták az értékítéleteket, a fogyasztói magatartást, az élet értelmét, a világ nagyhatalmainak egyensúlyát, konfliktusokat és váratlan összefogásokat eredményeztek, diktatúrákat hoztak létre és kormányokat buktattak meg.

A VUCA betűszó a világra vonatkozik: változékony, bizonytalan, komplex és többértelmű

Élelem: járni jár, de vajon jut-e?

Az emberiség ijesztő kihívásával megérkezett az élelmiszeripar legnagyobb kihívása is: biztonságos és elég élelmiszer létrehozása és elosztása, miközben a bizonytalan, összetett és többértelmű kihívások minden eddiginél gyorsabb ütemben jelentkeznek. Ha ugyanarra az útra lépünk, amelyen ma járunk, az élelmezési rendszer válsága meg fogja bénítani a Föld 2050-re becslések szerint 10 milliárd ember élelmezésének képességét. Hogyan tudjuk hatékonyan elhárítani ezt a fenyegető válságot, miközben egy egészséges bolygót hagyunk gyermekeink és unokáink számára?

Hajlandónak kell lennünk átlépni azokat a határokat, amelyek jelenleg léteznek az élelmiszerrendszerünkben, és amelyek megakadályozzák, hogy hatékonyabban együttműködjünk, innováljunk és jobb utakat fedezzünk fel a kihívásainak kezelésére. El kell mozdulnunk az elszigetelt, szakosodott, szétszabdalt, keretezett gondolkodásmódtól és megközelítésektől, és egy szélesebb körű élelmiszerrendszeri, holisztikus gondolkodásmódot kell alkalmaznunk.

A VUCA fogalmai a gyorsan változó körülményekkel foglalkoznak, amelyek lehetnek pozitívak vagy negatívak. Ha megnézzük a mai élelmiszerrendszer dinamikáját, pontosan megfelel a VUCA definíciójának.

Az élelmiszerrendszerben egyre nagyobb a változékonyság, a változások jellege és sebessége. Ezt számos tényező befolyásolja, többek között a fogyasztói preferenciák és a technológiai innováció is hatást gyakorol rá. A növényi alapú húsalternatívák és a sejtkultúrás állati fehérjék előállításának exponenciális növekedése, az automatizálási lehetőségek, az erős munkaerőhiány az elmúlt években megváltoztatták az élelmiszeripari horizontot. A fejlemények hozzájárultak új irányzatok kialakulásához, az állattenyésztésre, hagyományos mezőgazdasági termesztésre nehezedő nyomás növekedéséhez, ami az olyan környezeti terheléssel együtt, mint a szélsőséges időjárás, a globális felmelegedés, a betegségek és a vízhiány, további változékonyságot okoztak.

A táplálkozástudomány fejlődésével párhuzamosan a fogyasztóknak ellentmondásos üzeneteket közvetítettek. Az egyszerű, jobban érthető üzenetek felülírják a tudomány által támogatott kiegyensúlyozott táplálkozási útmutatást, végül az eredmény az lesz, hogy a fogyasztók frusztrálttá válnak. A fogyasztói preferenciák bizonytalansága, valamint az ingadozó iránymutatások miatt az iparág a félreértések lehetőségével küzd.

Az élelmezési rendszerben az egyik legegyszerűbb példa a komplexitás szemléltetésére a multinacionális termelők. A világszerte működő üzleti egységeknek meg kell felelniük a különböző szabályozásoknak és kulturális értékeknek a különféle piacokon. Tekinthetjük a komplexitást a termékbevezetés szempontjából, ahol a fogyasztói kívánság, a termék fejlesztése, a gyártási paraméterek, az ellátási lánc és az összetevők beszerzése, valamint a forgalmazás és az értékesítés közötti összefüggések gyakran jól érthető, összetett kapcsolatok. Ha azonban figyelembe vesszük az egyes területek és tényezők változékonyságát, bizonytalanságát és többértelműségét, a sikeres termékbevezetés komplexitása exponenciálisan megnő.

Az élelmiszerrendszer nagy VUCA-kihívásainak megoldásához szélesítenünk kell a jövő vezetőinek nézőpontját

Élelmiszerrendszerekben való gondolkodás

Kutatások megállapították azt is, hogy az élelmiszerrendszer nagy VUCA-kihívásainak megoldásához szélesítenünk kell a jövő vezetőinek nézőpontját, hogy a jelenlegi szerepükön túlmutatóan legyenek képesek gondolkodni. Biztosítanunk kell, hogy ezek a jövőbeli vezetők megértsék az élelmiszerrendszert az egymástól függő és együttműködő perspektívákból, beleértve az elsődleges termelést, a feldolgozást, a beszerzést, az értékesítést és marketinget, az élelmiszer-biztonságot és -minőséget, a táplálkozástudományi koncepciókat és még sok mást. Biztosítanunk kell, hogy rendelkezzenek problémamegoldó, kommunikációs, tárgyalási, kritikus gondolkodási, nehéz kérdéseket feltevő és a határok lebontását célzó, merész, holisztikus megoldásokat javasló készségekkel. És ami a legfontosabb: olyan jelenlegi vezetőkre van szükségünk, akik elkötelezik magukat e jövőbeli vezetők fejlődésének elősegítése, támogatása és ösztönzése mellett.

A VUCA gondolkodásmód és az élelmezési rendszerekben való gondolkodásmód kombinációja a problémák megoldásának holisztikusabb megközelítését segíti elő, és a jövőbeli vezetők számára:

  • eszközöket ad, hogy szélesebb körben gondolkodjanak, és hatékonyabb problémamegoldókká váljanak a szervezetükön belül vagy a tudományágak között;
  • lehetőséget ad, hogy átlépjék a határokat, és pozitívan befolyásolják, hogy a döntések, a politikai lépések és az előre nem látható körülmények hogyan hatnak a rendszerre;
  • szélesebb körű ismereteket és megértést biztosít az élelmiszerrendszer egészének kölcsönös függőségéről;
  • ösztönzi az együttműködő és proaktív párbeszédet és együttműködést az egész élelmezési rendszerben a gazdálkodóktól, a kutatóktól kezdve a gyártási szakértőkön és a logisztikusokon át az értékesítési és marketingvezetőkig;
  • lehetőséget biztosítson úgy kommunikálniuk, hogy bizalmat keltsen egy olyan kulturális környezetben, ahol az élelmiszeripari innovációtól félnek;
  • eszközöket és teret biztosítson networkingre vagyis kapcsolatépítésre, szakterületen kívüli mentorok bevonására.

Az élelmezési rendszer VUCA jellegét jól ismerő vezetők kinevelése mellett az élelmezési rendszer valamennyi érdekeltjének elkötelezettségére is szükség lesz a válság elhárításához. Itt a szakterületek és az ágazatok egyaránt fontosak, meg kell szüntetnünk a határokat, és hidakat kell építenünk közöttük.

Valódi hatást akkor érhetünk el, ha az élelmiszerrendszerek gondolkodásmódja az élelmiszerrendszerben működő szervezetek és érdekeltek körében is érvényesül. A valódi hatás elérésének akadálya az élelmiszerrendszerek szemléletmódjára való áttérés elősegítésére és fokozására szolgáló lehetőségek
hiánya.

A kutatások szerint 3 olyan rendszerszemlélet az alapja a sikernek, mely egyelőre nagyon távol áll a mostani „business as usual”-tól. Az egyik ilyen a cirkuláris gazdaságok irányában való ellépés, a második az adatkommunikáció az eszközök interneten való összekapcsolásával (IoT, vagyis Internet of Things), a harmadik a globális, együttműködésen alapuló, nyílt és etikus piaci jelenlét megvalósítására való törekvés lenne.

Az út megkezdéséhez az első lépés azonban az, hogy a jelenlegi vezetők felismerjék a szükségességet, és azonosítsák a jövő vezetőit, akik a VUCA élelmiszerrendszerek paradigmájában kívánnak vezetni. //

Kapcsolódó cikkeink