Újabb történelmi mélyponton a várakozások

Ötödik hónapja zuhan a GKI konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által – az Európai Unió támogatásával – készített felmérés szerint az üzleti várakozások romlása februárban még gyorsult is januárhoz képest, a fogyasztóiaké viszont lassult.Az üzleti szférán belül februárban megállt az ipari bizalmi index csökkenése. Fordulatról azonban valószínűleg még korai beszélni, mivel az elmúlt és a következő időszak termelésének, valamint a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések – megítélése a korábbinál is kedvezőtlenebb lett, csak a saját termelésű készleteké lett kedvezőbb. Romlott a foglakoztatási szándék is. Az építőipari bizalmi index februárban jelentősen csökkent: a termelési helyzet és a rendelésállomány megítélése, valamint a foglalkoztatási szándék egyaránt romlott. A kereskedelmi bizalmi index értéke a 2008 közepe óta tartó zuhanást követően 2009 januárjában enyhén javult, ez azonban februárban nem folytatódott, a mutató a decemberi szintre esett vissza. Számottevően romlott az eladási pozíció és a közeljövőben várható rendelések megítélése, a készletállományé viszont enyhén javult. Februárban tovább folytatódott a szolgáltatói bizalmi index szeptember óta tartó markáns csökkenése. Főleg a következő három hónapban várható forgalom megítélése lett pesszimistább, de érezhetően rosszabb lett az elmúlt időszak üzletmene-tének értékelése is. Kissé csökkent a foglakoztatási hajlandóság is.
Az árcsökkenésre számítók aránya az iparban és az építőiparban is emelkedett, s meghaladta az áremelésre számítókét. A kereskedelmi cégek körében a következő három hónapra várt átlagos áremelkedés mértéke változatlanul alacsony. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban és a fogyasztók körében is tovább romlott: alig van válaszadó, aki a következő három hónapban javulást várna e téren.
A GKI fogyasztói bizalmi indexe 2008 októbere óta folyamatosan esik, de ezen belül most februárban volt a legkisebb a romlás. Egyaránt enyhén pesszimistább lett a lakosság saját pénzügyi helyzetére, megtakarítási képességére és a munkanélküliségre vonatkozó várakozása. Az üzleti várakozásoktól eltérően erősödött az áremelkedéstől való félelem is. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségének megítélése nem változott, az egy éven belüli vételé azonban kissé romlott.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúraindexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltatói szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejező index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult. Ezért az 1996–1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések.
A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.